Lapunk megbízható forrásai szerint a jövő év elejétől kezdve folyamatosan lehet számítani arra, hogy Bajnaiék egy-egy szakpolitikai programelemet a szélesebb nyilvánosság elé tárnak. Erre utal az a korrupcióról, állami transzparenciáról szóló anyag is, amely lapunk birtokába került.

Az írás szerint a korrupció elleni fellépésnek három fontos eleme van: az állami átláthatóság növelése, a közbeszerzési rendszer és a pártfinanszírozás átalakítása. A dokumentum kritika alá veszi az úgynevezett üvegzsebtörvényt, megállapítva, hogy az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Részint azért nem, mert nem szankcionálják a be nem tartását, másrészt pedig azért nem, mert még ha betartják is, akkor is kijátsszák a szabályozást az érintettek.

Rendszeres jelenség, hogy a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek eldugják az adatokat, nem archiválják a régebbi szerződéseket, a nyilvánosságra hozott adatbázisuk pedig nem kereshető.

A Bajnai-féle csapat ezért lapunk forrásai szerint olyan szabályozáson dolgozik, amely szerint létre kell hozni egy „köztisztasági adatbázist”, azaz egy olyan központi honlapot, ahol ezeket az adatokat „sztenderdizált módon” strukturált, kereshető formában nyilvánosságra kell hozni.

Az új szabályozásból már nem hiányozna a szankcionálás sem: a közzététel kötelező lenne, e nélkül semmilyen számla kifizetésére nem lenne jogszerű lehetőség. A koncepció szerint a közbeszerzések esetében nemcsak a nyertes, hanem a vesztes pályázatok is megismerhetők lesznek. Bajnaiék a korrupcióval szembeni hatékonyabb állami fellépés mellett azt is várják az új „köztisztasági intézkedésektől”, hogy általuk nő majd a polgárok államba vetett bizalma, amely Magyarországon messze elmarad a régió átlagától.

Ehhez kapcsolódik, hogy forrásaink szerint Bajnai Gordonék értetlenül figyelték, hogyan kapott egy hetekkel korábbi alapítványi blogbejegyzés kapcsán „gellert” annak a levélnek az értelmezése, amelyet az MSZP tárgyalási meghívójára küldtek válaszképpen.

„Az alapvetéseket rögzítő dokumentumban még csak nevesítve sincs 2006. október 23., ehhez képest a fél magyar média úgy interpretálta a levelet, mintha a rendőri túlkapásokhoz való viszonyát akarnánk számon kérni az MSZP-n. Ez marhaság, semmi ilyenről nem volt szó; nem is világos, hogy egy Mesterházy Attila vezette MSZP ebbe a történetbe hogyan kerülne bele” – mondta egyik forrásunk.

Az Együtt 2014 vezetőségéhez közeli informátoraink közül többen is egybehangzóan megerősítették: „őszintén nyitottak” az együttműködésre, hiszen az, hogy az összefogás gondolata – amelyet október 23-án emeltek a politikai napirend tetejére – intézményesülhet, az számukra óriási siker.