A totális politikai karantén – értelmezi a fogalmat Krekó – azt jelenti, hogy a magukat demokratikusnak tartó pártok mindenféle kommunikációt megszakítanak a szélsőjobbal. A gond csak az, hogy egy parlamenti párttal, a Jobbikkal szemben a módszer nem kivitelezhető. És nem is célszerű. A többi párt képviselői megtehetnék például, hogy az Országgyűlésben hátat fordítanak vagy kivonulnak, akárhányszor felszólal egy jobbikos, de könnyen lehet, az ellenkező hatást érnék el: a szélsőjobb extra figyelmet kapna.

– Járhatóbb út egy olyasféle politikai karantén bevezetése, amely az együttműködést kategorikusan elutasítja, de a kommunikációt korlátozott módon fenntartja – mondja az igazgató. Praktikusan ez annyit tesz, hogy a pártok semmilyen közös fellépést nem vállalnak a Jobbikkal, és nem csupán a parlamentben, hanem helyi szinten, az önkormányzatokban is felszámolnak mindenfajta együttműködést. A vitáktól azonban nem zárkóznak el. Annak sincs akadálya, hogy tévéműsorokba behívjanak jobbikosokat, ha felkészült vitapartnerek és valódi újságírók, nem pedig mikrofonállványok várják őket.

A kutatási igazgató – mérlegelve az ellenérveket is – politikatörténeti jelentőségűnek tartja, hogy Rogán Antal személyében a Fidesz képviseltette magát a Kossuth téri náciellenes tömegtüntetésen.

Krekó Péter egyik tavalyi, lapunknak adott nyilatkozatában arról beszélt: ha a politikai osztály megítélése általában kedvezőtlen, akkor a karanténba zárás épp a populista, szélsőjobboldali pártokat segítheti abban, hogy másoktól különböző, tiszta erőként láttassák magukat. E veszéllyel most is számolni kell, de Gyöngyösi Márton antiszemita kijelentésével a Jobbik átlépett egy olyan határt, amit talán már szavazói egy része sem tolerál. Az elkövetkező hónapok közvélemény-kutatási eredményei fogják megmutatni, így van-e.

– A kordont – hangsúlyozza Krekó – elsősorban nem is a Jobbik, hanem a szélsőjobboldali (demokráciaellenes, tekintélyelvű, rasszista) nézetek és ideológiák köré kell vonni. Ahogyan például a vasárnapi tüntetés politikus felszólalói tették, illetve a szocialista Ujhelyi István vagy a fideszes Fónagy János a parlamentben.

Amennyire indokolt a „félig áteresztő” – tehát a kommunikációt nem kizáró – politikai karantén, annyira rossz ötletnek tartja a Jobbik betiltására tett javaslatot Krekó Péter. Önmagában ugyanis a tiltás sosem szünteti meg az okokat. Kiszámíthatatlan, hogy a feszültség, amit a Jobbik feloszlatása a demokratikus rendszerben keltene, milyen módon törne elő.

Egy parlamenti párt felszámolása más szempontból is kétélű fegyver. Nincs garancia arra, hogy a Jobbik feloszlatása után nem jön újabb indítvány, immáron a „kommunista utódpártnak” bélyegzett MSZP betiltására. Hisz az alkotmány átmeneti rendelkezéseiből akár ez is levezethető lenne. Ugyanez igaz az ülésteremben elhangzott beszédek büntethetőségének szigorítására, amit eszközként a mindenkori házelnök a demokratikus ellenzékével szemben is felhasználhat majd. – Nagyon kell vigyázni arra – mondja Krekó Péter –, hogy a demokrácia önvédelme során ne tűnjön el az, amiért a küzdelem folyik: a demokrácia.

Rogán Antal a vasárnapi náciellenes tüntetésen