„Odafigyelünk egymásra”
Ezt a két párt frakcióvezetője, Mesterházy Attila és Schiffer András közös tájékoztatón jelentette be. Elmondták: annak, amit Gyöngyösi Márton jobbikos politikus múlt héten a T. Házban mondott (tudniillik, hogy fel kellene mérni a parlamentben és a kormányban lévő zsidó származású szereplőket), sem az Országgyűlésben, sem az országban nincsen helye.
„Amennyiben nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság más, az emberi személyiség lényegi vonásán alapuló csoportjaihoz tartozás miatti gyűlöletkeltésre irányuló kijelentést tesz egy képviselő, ebben az esetben figyelmeztetés és rendre utasítás nélkül van lehetősége a levezető elnöknek megvonni a szót, adott esetben az ülésnapról kitiltani” – ismertette az indítvány lényegét Schiffer András. A módosítás nem mérlegelési jogkört ad a levezető elnök kezébe, hanem határozott cselekvést, „kötelességet” fogalmaz meg vele szemben – tette hozzá Mesterházy Attila. Mindketten elmondták, hogy pártjuk támogatja a kormánypártok által készített hasonló beadványt, amely pénzbírsággal sújtaná a gyűlöletkeltő kijelentéseket, de azt is egyértelművé tették: szerintük ez nem jelent érdemi megoldást a szélsőségek megakadályozására. A két frakcióvezető egyébként megkereste a Fideszt és a KDNP-t is, azonban egyik kormánypárt sem állt támogatólag a kezdeményezésükhöz; annak elfogadásához viszont majd a kétharmados kormányoldalra is szükség lesz.
Az MSZP frakcióvezetője egy másik, a Jobbik politikai karanténba zárását segítő szocialista javaslatról is beszélt. Mesterházy elmondta: indítványuk megváltoztatná az ellenzéki erők kezdeményezési jogosítványait. Jelenleg ugyanis a parlamenti szabályok egyötödhöz kötik ezeket, például a rendkívüli ülésnap, a vizsgálóbizottság felállítása és a politikai vitanap tekintetében, ami azt jelenti: ha az MSZP vagy az LMP ezekben kezdeményezéssel kívánna élni, úgy minimum a Jobbikot maguk mellé kell állítania. A szocialisták ebben a három témakörben szeretnék elérni, hogy ne a képviselők egyötödéhez kössék a jogosítványt, hanem ahhoz, hogy az ellenzéki frakciók közül legalább kettő egyetértsen vele. Ez azt jelentené, hogy elég lenne az MSZP-nek és az LMP-nek összefognia például egy politikai vitanap elindításához, a Jobbikkal pedig a jövőben semmilyen formában nem kell és nem is akarnak együttműködni. Mesterházy kiemelte: ez a változtatás nem érinti a döntési mechanizmust (ahhoz továbbra is a kétharmados kormánytöbbség támogatása kell), csak a kezdeményezésben jelentene könnyebbséget a két párt számára abban, hogy ne kelljen kooperálnia a szélsőjobboldaliakkal. Az egyéb lehetséges együttműködésre vonatkozó kérdésünkre Schiffer András azt válaszolta: a jogállamiság helyreállítására irányuló LMP-s program kapcsán (amelyet a kormánypártok szintén nem hajlandóak tárgyalni) a „lehető leghamarabb tárgyalni” szeretnének a szocialistákkal. „Nyilvánvaló, hogy 2014-ben, az új Országgyűlésben nem nekünk kellene akkor is vitatkoznunk egymással arról, hogy miként állítsuk vissza az alkotmányosságot. Az LMP és az MSZP között az ezzel kapcsolatos vitákat célszerű már a 2014-es választások előtt rendezni” – fogalmazott Schiffer András. Ehhez kapcsolódóan Mesterházy Attila azt mondta: az MSZP is a tárgyalási tematika elejére tette a közjogi berendezkedés helyreállításának kérdését, vagyis ebben a szocialisták maximálisan nyitottak a többi párt, így az LMP felé is. A szocialista politikus egy másik újságírói kérdésre megerősítette: tudomásul veszi és tiszteletben tartja az LMP kongresszusának legutóbbi döntését.
„Egy dologban vagyok érdekelt. Hogy az ország előtt álló komoly kihívásokra és problémákra olyan megoldásokat találjunk, amelyekre a legszélesebb körben lehet társadalmi támogatottságot szerezni. Az MSZP továbbra is nyitott, mi nem hisszük, hogy csak nekünk van igazunk. Akkor járunk el helyesen, ha odafigyelünk egymásra” – fogalmazott.
