Készült egy jelentés is a kormány részére a felsőoktatás átalakításáról a 2012. évi jelentkezések tendenciái és a diákok preferenciái alapján. E dokumentum kitér arra, hogy a 2012-es keretszámok (teljes állami támogatású alapképzés és osztatlan képzés) 97,9 százalékát töltötték fel. Ezen belül a legkisebb arányban a természettudományi (91,5 százalék), az informatikai (93,6 százalék), az orvos és egészségtudományi (93,6 százalék) képzési terület szakjai lettek feltöltve. 

Ez azt is mutatja, hogy elsősorban a természettudományi és informatikai területen indokolt a magyar állami ösztöndíjas keretszámok relatív csökkentése, hiszen jelentkezők hiányában ezeket nem lehet feltölteni, ráadásul a képzés minőségének is kifejezetten árt, ha a minimális pontszámmal kerülnek be a hallgatók a magyar állami ösztöndíjas helyekre – érvel a dokumentum.

Ez a probléma a műszaki képzést is érinti: leginkább azzal árthat az ágazati irányítás a képzési területnek, ha a korábbi tanulmányai során nem eléggé motivált, és a csak közepesen teljesítő hallgatók számára ezen területeken szinte biztosnak mondható ösztöndíjas helyeket kínál fel” – áll a dokumentumban. Mindez azt jelenti, hogy nem látszik teljesülni a kormány elvárása: hiába erőlteti a műszaki és természettudományos képzést, az nem illeszkedik a hallgatók igényeihez.

A jelentés úgy fogalmaz: „tekintettel arra, hogy 2014 tavaszán Magyarországon országgyűlési választásokra kerül sor, a felsőoktatás felmenő rendszerű átalakítása pedig időben elhúzódó folyamat, az átalakítás során fokozott óvatossággal kell eljárni az esetleges társadalmi feszültségek kezelhetősége érdekében. Ennek megfelelően a következő felsorolás a 2014 nyaráig nagyobb megrázkódtatások nélkül reálisan elvégezhető, ugyanakkor érdemi eredményeket ígérő feladatokat tartalmazza, melyek ugyanakkor kivétel nélkül a 2014 utáni időszak további, stratégiai átalakításának alapjait teremtik meg”.

Mik ezek a feladatok?

A képzési párhuzamosságok megszüntetése és a profiltisztítás. Ez alapján úgy kell elosztani a keretszámokat, hogy a gyenge teljesítményt nyújtó képzési területekre az egyes intézmények egyáltalán ne kaphassanak. Így a humántárca szerint az egyes intézmények gyenge területein a képzés megszűnik, azok kapacitásainak leépítése elkezdődik és 2014/2015. folyamán le is zárul. Ezzel egyidejűleg definiálnák azokat a szakokat, amelyek az állami feladatellátás szempontjából 2014 után is magyar állami ösztöndíjban vagy legalábbis valamilyen kiemelt támogatásban részesülnek majd. „Fontos feladat annak megállapítása is, hogy minőségi és racionális kritériumok alapján melyik ilyen minősítéssel bíró képzés hol működik majd. A tervezésnek ki kell kérnie a munkaerő-piaci felmérések alapján arra is, hogy mely szakokon milyen nagyságrendű munkaerőre van és lesz igény.”

A jelentés kitér arra, hogy az uniós pályázati források felhasználásával kapcsolatosan fenntartási kötelezettségeik is vannak az intézményeknek, így a visszafizetés elkerülése érdekében ezt „célszerű lenne rendezni”. Hiszen „az elmúlt időszak forráskivonásai sok esetben negatívan befolyásolták a vállalt fenntartási kötelezettségek érvényesítését. Középtávon egyes esetekben akár a teljes támogatási összegek visszafizetése is aktuálissá válhat.”

Az anyag idézi azt is, hogy az OECD felmérése szerint a hazai felsőoktatásban dolgozó oktatók hallgatóarányos mértéke 10-12 százalékkal meghaladja az OECD- és az EU-országok átlagát. (Hasonló a helyzet Finnországban, Hollandiában, Szlovákiában, az átlagnál kevesebb oktató jut Angliában, Belgiumban.) „Az állami felsőoktatási intézmények oktatói létszámára vetítve a 14 ezer teljes munkaidős oktató OECD/EU-átlag szerinti beállítása mintegy 1500 oktatói státusz megszüntetését jelentené” – írták a jelentésben.

Mi mennyi?

Az Index számításai szerint ha valaki 2013-tól egy olcsó szakot választ, mondjuk a politológiát, és csak részösztöndíjas helyre kerül be, akkor a szemeszterenkénti körülbelül 170-180 ezer forintos tandíj felét, azaz 80-90 ezer forintot saját zsebéből kell állnia. Ez havi lebontásban 16-18 ezer forintot jelent, ami az inflációt figyelembe véve éppen a duplája a Bokros Lajos által 1995-ben javasolt havi 2000 forintos szintnek (17 év inflációjával felszorozva az akkori kétezer forint ma 8200 forintnak felel meg). A hallgatók jövőre ehhez diákhitelt vehetnek fel, amelyet tanulmányaik végeztével kell majd visszafizetni.