Az előzményekről: a Népszabadság szerette volna áttekinteni a jelentéssel kapcsolatos információkat és a minősítés feloldásának lehetőségét, de a kérdés megvizsgálása nyomán a HM azt közölte, hogy „ha el is készült az állítólagos jelentés, az minősített iratként a HM irattárában sosem létezett”. Hende Csaba miniszter korábban úgy nyilatkozott: a jelentés szabályszerű formában sem minősítve, sem „ügykezelve” nem volt, amiből állítása szerint az következik, hogy aki nyilvánosságra hozza annak tartalmát, államtitoksértést sem követ el.

A nyolcvanöt oldalas dokumentumot még Gyurcsány Ferenc kormányfő utasítására Vadai Ágnes akkori honvédelmi államtitkár és néhány elemző készítette. Az iratnak csak egy szűk részét hozták nyilvánosságra, az egész csomagot az eredeti, államtitoknak minősülő lízingszerződés bizonyos részleteinek átemelése miatt negyvenöt évre titkosították.

A Vadai-bizottság egyebek mellett azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le a Gripenek beszerzését 2001-ben, továbbá a HM nem a Gripen, hanem az F–16-os típusú amerikai repülőgépek beszerzését javasolta a kormány nemzetbiztonsági kabinetjének, amely egyébként hivatalosan nem is lett volna jogosult ilyen döntést hozni. A beszerzés előtt az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket nem fogalmazták meg, nem készült teljes körű költségelemzés, és a szerződéskötés után sem volt tisztázott, hogy milyen forrásból kívánják finanszírozni a vadászrepülőgépek bérleti díját.

Az elveszettnek hitt jelentést a napokban megtalálták, az irat a HM tájékoztatása szerint szám nélkül, egy példányban készült.

„A dokumentumot nem ügyviteli úton továbbították a miniszterelnök részére 2007 októberében. A jelentésnek a mai Miniszterelnökség jogelődje adott számot. Ezzel a számmal került vissza 2009-ben a dokumentum a honvédelmi tárcához, és azon belül a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal jogelődjének irattárába, ahonnan egy – a HM központi irattárában történő eredménytelen keresést követően elrendelt – tételes ellenőrzést követően végül előkerült” – fogalmazott a tárca.

Kérdésünkre hozzátették, hogy a jelentés titkossá minősítése az alaki hibák ellenére tartalmilag indokolt volt, vagyis a dokumentum mégsem nyilvános, így azt a Népszabadságnak sem kívánják megmutatni. Arra a kérdésünkre, hogy ezek után Hende Csaba mi alapján állította, hogy a dokumentumot nem minősítették megfelelően, és az abban szereplő adatok nem minősülnek államtitoknak, a HM azt válaszolta: a miniszter csak Vadai állítását vette alapul, miszerint az irat titkos.

„Amennyiben minősített iratról van szó, annak helye a titkos iratok között kellett volna, hogy legyen. Mivel ott nem volt megtalálható, ennek értelmében feltételezhető, hogy az ügyiratkezelés során nem jártak el kellő alapossággal” – tették hozzá.

Az irat megismerhetőségét korábban az LMP képviselője, Dorosz Dávid is kezdeményezte. Az ökopárti politikusnak nemrég felajánlották a betekintést, szigorú előírások mellett. Dorosz jelezte is igényét, de egyelőre még nem kapott időpontot. Vadai Ágnes megkeresésünkre azt mondta: szabályosan minősítették annak idején az iratot, amellyel kapcsolatban most is a legszélesebb nyilvánosságot szorgalmazzák. „Nyilván nem szabad a magyar köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztetni, ezért a harcászati és technikai adatokat védeni kell, de a 2001-es szerződéshez vezető anyagok mindenki számára meglehetősen olvasmányosak lennének” – tette hozzá Vadai Ágnes.

A Gripen-jelentés minősítésének felülvizsgálata és mielőbbi megismerhetősége ügyében lapunk Péterfalvi Attilától, az adatvédelmi és információszabadság hatóság vezetőjétől kér állásfoglalást. Időközben szerkesztőségünkkel felvette a kapcsolatot a Transparency International magyarországi irodája, és segítségét ajánlotta a Gripen-ügy feltárásához szükséges adatigénylések és esetleges jogi beadványok elkészítésében, amelyeket szintén igénybe veszünk.

– Te látod? Mert én nem!