Nem hibáztak a hatóságok?

Korábban több vezető beosztású rendőr, ügyész, sőt némely bírósági illetékes is elismerte, hogy az igazságszolgáltatás súlyosan tévedett az első móri perben, amikor – abban az ügyben ártatlanul – ténylegesen életfogytig tartó fegyházra ítélték Kaiser Edét. Az történt, magyarázták, hogy a máskor egymás hibáit az eljárás közben folyamatosan korrigáló szervezetek most „mind egy irányba tévedtek”. Nem is kicsit. Ez volt eddig a móri ügy leghivatalosabb és talán a legőszintébbnek tűnő konklúziója. Eddig. Mert a legújabb magyarázat már az, hogy a hatóságok nem hibáztak, nem követtek el törvénysértéseket, annak ellenére sem, hogy jogerős bírósági ítéletek állítják: Kaiser Edének valójában semmi köze nem volt a nyolc halálos áldozatot követelő móri ügyhöz, sőt azt is, hogy a mészárlást a letartóztatása után négy hónappal cellájában önakasztás következtében elhunyt Nagy László és a már jogerősen életfogytig tartó fegyházra ítélt Weiszdorn Róbert követték el. Olyan hibát, törvénysértést legalábbis nem követtek el, amellyel megsértették volna Kaiser Ede személyiségi jogait. Ezt mondta ki Kaiser Ede 25 milliós kártérítési igényét elutasító elsőfokú (nem jogerős) ítéletében a Szegedi Törvényszék.

Kaiser azért perelte be a vele szemben eljáró Nemzeti Nyomozó Irodát, a Legfőbb Ügyészséget, a Fővárosi Bíróságot és Fővárosi Ítélőtáblát, mert álláspontja szerint az ő hibáik, mulasztásaik és törvénysértéseik miatt tartották őt éveken keresztül „a móri mészárosnak” és akként is kezelték. Ez pedig nem volt igaz. Azonban az elszenvedett lelki megaláztatások miatt nemcsak a jó hírén esett csorba, hanem az egészsége is megromlott. Mindez szerinte azért történt, mert a hatóságok a bizonyítékokat nem az előírásoknak megfelelően kezelték és értékelték, sok esetben a mentő körülményeket egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Emlékeztetőül: Kaiser Edét és sok más bűntényben társát, Hajdú Lászlót 74 nappal a móri mészárlás után fogták el Budapesten, Kiglics Attila vallomása alapján. A rendőrség akkori verziója szerint a súlyos közlekedési bűncselekményért körözött Kiglics már közvetlenül az elfogásakor – talán, hogy magát jobb színben tüntesse fel – elmondta: tudja, kik követhették el a móri rablást. Valójában – s ez ma már nyílt titok –, az történt, hogy Kiglics akkori ügyvédje közvetítésével már hetekkel az elfogása előtt levelezésbe kezdett a rendőrséggel. Ennek eredményeként megállapodást kötöttek vele arról, hogy köztársasági elnöki kegyelmet kap a korábbi bűneiért (megkapta), a Kaiserrel és Hajdúval elkövetett gaztetteiért a lehető legenyhébb büntetést kapja (így történt), és felveheti a nyomravezetőnek felajánlott 25 milliós jutalmat is (megkapta).

Később a rendőrség legalább hat héten keresztül lehallgatta Kaiser telefonját (valószínűleg Hajdúét és a környezetükben még másokét is). A későbbi perben világosan kiderült, hogy ez idő alatt nem sikerült olyan beszélgetést rögzíteni, ami igazolta volna Kaiser móri „érintettségét”. Nem hivatalos rendőrségi források szerint azonban a titkos információgyűjtés alatt a nyomozók meggyőződésévé vált, hogy Kaiser és társa valami súlyos bűncselekményre készülnek, ezért küldték rájuk 2002. július 22-én a kommandót.

Kaisert jogerősen bűnösnek mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla 2005-ben a móri gyilkosságban és más súlyos élet-, testi épség és vagyonellenes bűncselekményekben, majd a Legfelsőbb Bíróság is elutasította felülvizsgálati kérelmét. Aztán 2007 februárjában a rendőrség bejelentette: „lehetséges, hogy van a móri ügynek egy másik megoldása is”, ugyanis elfogták Nagy Lászlót és Weiszdorn Róbertet, és Nagy lakásában megtalálták a móri gyilkosságnál használt fegyvereket, valamit a megtámadott bank biztonsági őrének „eltűnt” pisztolyát.

Kaiser ártatlanságát azonban az igazságszolgáltatás még így is csak azután ismerte el, hogy Weiszdornt jogerősen elítélték. Az senkit nem zavart, hogy az ítélet kihirdetésekor és egy ideig még azután is, két ember volt egyszerre jogerősen elítélve egy olyan cselekményért, amelyet csak az egyikük követhetett el.

A kártérítési perben mindenki mosta a kezét. A rendőrség szerint nem követtek el a nyomozás során kártérítést megalapozó hibát, amit legfőképpen az bizonyít, hogy a nyomozást kezdetektől fokozott felügyelet alatt tartó ügyészség nem talált semmiféle kifogásolni valót. Az ügyben eljáró ügyészség és bíróságok felelősségét pedig – miként írták és miként azt a törvényszék is elfogadta – kizárólag kirívóan súlyos jogalkalmazási és jogértelmezési tévedés alapozhatná meg, ilyen pedig nem volt.

Hiába sorolta tehát Kaiser oldalakon keresztül a szerinte elkövetett nyomozati hibákat, a bíróság szerint egy sem volt közvetlen okozója az őt ért állítólagos személyiségi jogi sérelmeknek. Lényegtelen eszerint, hogy két máig azonosítatlan rendőr a móri gyilkosság után percekkel gyorshajtásért megbírságolta Nagy Lászlót a Mórról kivezető egyik úton. Ennek a bírságcédulának az ügy szempontjából – a törvényszék szerint – semmi jelentősége sincs. Persze, ha az igazoltatás időpontját pontosan írja fel a rendőr (és nem egy órákkal későbbi időpontot), akkor Nagy is az ellenőrzendők közé került volna, és akkor talán... De ne bocsátkozzunk feltételezésekbe. Ha a Szegedi Törvényszék szerint nem gyanús egy nyolcas gyilkosság után egy a várakozó helyzetből nagy sebességgel kihajtó autó, ezért nem is követett el bűnnel felérő hibát az, aki nem jegyezte fel az adott jármű adatait, akkor nincs miről beszélni. Nem mellesleg, a bíróság az ítélet indokolásában előre bocsátotta, a személyiségi jogi pernek nem lehet célja a büntetőeljárásban meghozott döntések minősítése. Más helyen persze az derül ki, hogy a kártérítés érdekében Kaisernek bizonyítania kell, hogy jogsértést követtek el az ügyében. Szóval nem lehet cél, de ez lenne a feladat. Világos. Amúgy pedig – ez megint csak az ítéletből olvasható ki –, ha Kaiser nem hallgat hónapokon keresztül, talán az ügy is másképp alakult volna; azaz miért nem védekezett, miért nem bizonyította be, hogy nem ő a móri gyilkos.

Kaiser Ede súlyos brutális erőszakkal elkövetett rablásaiért, amelyek között egy emberölési kísérlet is található, még jó ideig rács mögött marad. Csak a móri ügyben bizonyult ártatlannak. Még akkor is, ha amúgy a hatóságok mindent jól csináltak akkor, amikor jogerősen őt kiáltották ki a móri mészárosnak. Az ügy pedig a Szegedi Ítélőtáblán, majd nagy valószínűséggel a Kúrián, aztán Strasbourgban folytatódik.

Kaiser Ede a bíróság felmentő ítélete után
Kaiser Ede a bíróság felmentő ítélete után
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.