Csakhogy a részösztöndíjas képzés elbukott az idei tanévben: az így meghirdetett helyeknek mindössze a 35 százalékát sikerült feltölteni – nem véletlenül. E finanszírozási formában ugyanis a képzés költségeinek felét a hallgatók, a másik felét az állam állja. Viszont ennek ellenére a részösztöndíjasoknak ugyanúgy alá kell írniuk a magyarországi munkavállalásra kötelező hallgatói szerződést, mint azoknak, akik nem fizetnek, vagyis a képzési idejük kétszeresét kell idehaza ledolgozniuk.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) úgy látja, ha igazak a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló információk, akkor Magyarországon lényegében bevezették a tandíjat. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke az MTI-nek azt mondta, a két héttel ezelőtt tervezett mintegy 30 ezres keretszám is elfogadhatatlan volt, de a most napvilágot látott tízezres tervezetre „nem talál szavakat”. Egyelőre nem látta az előterjesztést, de szerinte, ha ez igaz, akkor becsapták a választókat, az ifjúságot, és meghazudtolták a 2008-as népszavazás végeredményét. Hozzátette, a nemzet jövőjét sodorják veszélybe, és erre sem gazdasági megfontolás, sem kényszer nem hatalmazza fel az aktuális kormányzatot. Nagy Dávid reményét fejezte ki, hogy a napvilágra került anyag előterjesztés szintjén marad. „Arra már láttunk példát, hogy aki az ifjúságot semmibe vette, az sokáig nem maradt hatalmon” – mondta a hallgatói szervezet elnöke.

Az közismert – és ebből Orbán Viktor a kormányra kerülésük óta nem is csinál titkot –, hogy a miniszterelnök az úgymond önfenntartó felsőoktatást tartja kívánatosnak. Úgy tudjuk a nemzetgazdasági tárca emiatt keményen tárgyalt az oktatási államtitkársággal, s végeredményben emiatt dobták vissza a lapunk által korábban megírt, 30 ezres keretszámú koncepciót. Volt olyan pillanat is, amikor a helyzet úgy állt, hogy a kormány elé olyan előterjesztés kerül, amelyben egyetlen teljesen államilag finanszírozott hallgatói hely sem lett volna – ezt azonban levették a napirendről. (Hírösszefoglalónk)