Tarlóséknak fogalmuk sincs a jövő évről
A címoldallal és az aláírásokkal együtt is alig 9 oldalas (!) dokumentumban ugyanis Tarlós István főpolgármester és helyettese, Bagdy Gábor leszögezi: a rendelkezésre álló forrásokhoz kell igazítani a közösségi közlekedés szolgáltatásait, miközben nem tervezhető működési hiány.
Csakhogy a közlekedési vállalat bevételeiből még akkor is hiányzik 40 milliárd, ha a főváros valóban megkapja a forrásmegosztás Budapest számára kedvező arányeltolásából nyert 23 milliárdot, illetve jövőre képes újabb tízmilliárddal támogatni közlekedési vállalatát. Ezzel a két tétellel csökkenne a jegyáremelésről szóló közgyűlési döntés idején még 73 milliárdosra taksált jövő évi hiány 40-re.
Heti egy szünnappal éves szinten 4-5 milliárd forintot spórolna meg a BKV – hívja fel a figyelmet Tüttő Kata, az MSZP fővárosi képviselője. Hasonló megtakarítást eredményezne a buszok negyedét megszüntető járatritkítás. Ez azonban működésképtelenné tenné a várost.
Az állam ennek ellenére egyetlen fillér támogatást sem adna jövőre, holott a kormány és a főváros által aláírt és a koncepcióban sűrűn idézgetett tavaszi BKV-paktum szerint az állam csak akkor vonul ki a finanszírozásból, ha más módon biztosítja a működéshez szükséges forrásokat. Ám ez eddig nem történt meg. A dugódíjat elvetették, a közműdíjat az állam szedi be.
A főváros idén 31,4 milliárdot adott a BKV-nak. Ez jövőre már nem megy. Az intézmények, illetve cégek „lerablása” már megismételhetetlen, különösen a közműadó bevezetése után. A fővárosi cégek idén 14,5 milliárd forintot fizettek be osztalék címén. Jövőre aligha várható több kétmilliárdnál. Ráadásul az állam az oktatási feladatok átvételével nem csupán az eddig adott normatívát vonja el, hanem azt is, amennyivel az önkormányzatok eddig kiegészítették azt.
Az pedig nem látható, hogy a jövőre kapott többletfeladatokhoz – például városrendezés – milyen forrásokat biztosít az állam. A főváros erről, akárcsak a BKV-költségvetésről és a bejelentett adósságkonszolidáció részleteiről is egyeztet a Nemzetgazdasági Minisztériummal. (Még mindig nem tudni, hogy az adósságkonszolidáció pontosan mennyit is hoz majd a fővárosnak.)
– Sem az önkormányzatok feladatait és forrásait meghatározó törvény nem készült el, sem a korábbi jogszabályokhoz kapcsolódó végrehajtási utasítások. Legfeljebb egy üres papírt oszthattak volna ki Költségvetési koncepció címmel és annak hiánya alcímmel – állítja Tüttő Kata.
Az LMP sem elégedett. A fővárosi frakció szerint Budapest jövő évi költségvetési koncepciója nem több középiskolai házi feladatnál, amelyből jószerével csak az derül ki, hogy Tarlós Istvánéknak „lövésük sincsen arról”, hogyan működik a főváros jövőre – ami nem csak azért baj, mert már decembert írunk.
A városvezetés bízik abban, hogy meg tudja győzni a kormányt a tervezett forráselvonás csökkentéséről, de ha mégsem, akkor felülvizsgálja az önként vállalt feladatok körét. Csak nem nagyon van mit. Tucatnyira csökkent ugyanis az önként vállalt feladatok – például idősotthonok működtetése, esélyegyenlőségi programok, hajléktalanellátás – köre. A támogatás csökkentése valójában a megszüntetést jelentené. Csakhogy a főváros lassan a kötelező feladatokat is alig tudja ellátni. Az idén a parkokon és a közvilágításon próbáltak spórolni, mindkettő hibás döntésnek bizonyult, amit korrigálni kellett. Nincs már hová hátrálni. A két fővárosi ellenzéki párt egyetért abban, hogy Budapest gyorsuló ütemben sodródik a működésképtelenség felé.
