Elfogadott jogszabály esetében is lehetőség van kontrollra, az indítványozók köre azonban még szűkebb: az ombudsman minden korlátozás nélkül az AB-hez fordulhat, mások viszont csak akkor terjeszthetnek elő alkotmányossági panaszt, ha a személyes érintettségüket bizonyítani tudják. A testület az utóbbi körbe tartozó beadványok közül eddig alig néhányat fogadott be.

Orbán Viktor tehát sejtheti, hogy a köztársasági elnök a jogszabály kapcsán az AB állásfoglalását kéri. Áder Jánosnak azonban még van némi ideje, hogy döntsön erről, mert a hatályos szabályozás szerint a parlament által elfogadott törvényeket öt napon belül kell aláírnia, és a házelnök a javaslatot december 1-jén szignózta. Az államfőnek tehát a hét közepéig kell határoznia. De lehetséges, hogy a miniszterelnök csak azt feltételezi, hogy a választáson való részvételt regisztrációhoz kötő törvény – amit sokan támadnak – valamilyen más módon kerül az alkotmánybírák elé.

Kérdéses viszont: ha Áder valóban kérné az eljárási törvény előzetes kontrollját, milyen alkotmányos alapjogok esetleges sérelmére hivatkozhatna. Leginkább aggályosnak a választáson való részvétel előzetes regisztrációhoz kötése tekinthető, ám az államfő pár hete szó nélkül aláírta az alaptörvény kiegészítő rendelkezéseinek második módosításáról szóló előterjesztést, ami a feliratkozás részletszabályait is tartalmazta.

Áder tehát nyilvánvalóan nem osztja a regisztrációval kapcsolatos kételyeket, különben a feliratkozást alkotmányos rangra emelő javaslatot nem engedi át, hanem visszaküldi a parlamentnek, illetve az AB-hez fordul. Ezt azonban nem tette meg, így saját korábbi álláspontjával menne szembe, ha ezzel kapcsolatban fogalmazná meg az aggályait. Valamit azonban mondania kell, ha tényleg előzetes normakontrollt kezdeményez, mert konkrét alkotmányos alapjog sérelmének vélelmezése nélkül ezt ő sem teheti meg.

Egyelőre szakértők is csak találgatni tudnak, hogy Áder milyen tartalmú beadvánnyal mehet az AB-hez; kérheti például, hogy a bírák vegyék górcső alá a feliratkozás konkrét szabályait, esetleg a kampányt korlátozó – a kereskedelmi televíziókban és rádiókban a politikai hirdetéseket tiltó – rendelkezéseket. Forrásaink szerint ennél sokkal többet nem kifogásolhatna.

Azt viszont az AB vélhetően nem vizsgálná, hogy a regisztráció bevezetése a választójog valóban szükséges és arányos korlátozása. De azt sem, le lehet-e zárni a feliratkozást tizenöt nappal a választás előtt, s kell-e biztosítani a Magyarországon élők számára is a levélben történő regisztráció lehetőségét – ezek a szabályok ugyanis az alaptörvénybe kerültek. Valószínűleg lesznek ilyen tartalmú indítványok, s az is szinte borítékolható, hogy az ombudsman szintén kezdeményez majd – esetleg hasonló észrevételeket is megfogalmazó – utólagos normakontrollt.

Az AB keze tehát meg van kötve, s ha a testület tagjai esetleg képesek lennének átlépni saját korlátaikat, akkor is csak jelezhetnék, hogy a regisztráció körül nincs minden rendben. Ezzel kapcsolatban érdemes utalni rá, hogy a bírák kényszernyugdíjazása kapcsán hozott határozatával a testület már feszegette ezeket a határokat, hiszen ugyancsak az alaptörvény, illetve annak átmeneti rendelkezései között mondták ki, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő bíráknak távozniuk kell. Az alkotmányhoz nem nyúltak ugyan, de a bírák szolgálati viszonyáról szóló törvénynek a korai nyugdíjazás végrehajtását szolgáló rendelkezését – amelyben a „rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár” fordulat szerepelt – megsemmisítették. A döntés egyik indoka az volt, hogy a jogalkotó egymással ellentétes alkotmányos követelményeket fogalmazott meg. Igaz, a határozatot csak egyetlen szavazatnyi különbséggel fogadták el.

Némi merészséggel e határozat alapján akár arra a következtetésre is lehetne jutni, hogy a testület a választási regisztráció kapcsán hasonló álláspontra juthatna. A feliratkozás sérti ugyanis az általános választójog alaptörvényben szereplő elvét – aminek a kötelező regisztráció kétségkívül korlátot szab –, így az alkotmány, illetve annak kiegészítő rendelkezései között belső ellentmondás feszül. Erre hivatkozással az AB – a kényszernyugdíjról szóló határozatához hasonlóan – annyit megtehetne, hogy a választási eljárási törvénynek a feliratkozásra vonatkozó rendelkezéseit megsemmisíti. Ez azonban a kevésbé valószínű forgatókönyv.

Áder János államfő hivatalba lépésének ünnepén, mellette felesége és Orbán Viktor