A miniszterelnök a MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt erről, hangsúlyozva ugyanakkor: a választási regisztráció nem alkotmányellenes, hiszen azt maga az alaptörvény szabályozza. Orbán megismételte azt is: nincs olyan központi nyilvántartás ma Magyarországon, amellyel több százezer ember kirekesztésének veszélye nélkül le lehetne vezényelni egy választást. Ez viszont egyszerűen nem igaz, hiszen a népességnyilvántartás adatbázisának felhasználásával eddig hat parlamenti választást bonyolítottak le, és legfeljebb kivételesen fordult elő panasz, hogy valaki kimaradt volna.

– A regisztráció önmagában nem ellentétes az alaptörvénnyel, de konkrét szabályai pedig attól sem válnak automatikusan alkotmányossá, hogy azokat az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé emelték be – jelentette ki kérdésünkre Lövétei István alkotmányjogász. Az alkotmányosság ugyanakkor több, mint az alaptörvény írott szövege – tette hozzá. Lövétei szerint elvileg az sem kizárt, hogy az AB jogértelmezéssel tegyen kísérletet az egymással konkuráló szabályok közötti ellentmondás feloldására. A testület több határozatában utalt rá, hogy az alaptörvényt „a jogszabályok alkotmányosságát vizsgáló minden eljárásában értelmezi”, valószínű azonban, hogy az új összetételű AB erre most nem vállalkozna.

Kérdéses viszont: ha Áder János államfő valóban kérné a választási eljárási törvény előzetes kontrollját, milyen alkotmányos alapjogok esetleges sérelmére hivatkozhatna? A leginkább aggályosnak éppen a választáson való részvétel előzetes regisztrációhoz kötése tekinthető, ám az államfő pár hete szó nélkül aláírta az alaptörvény kiegészítő rendelkezéseinek második módosításáról szóló előterjesztést. Áder tehát nyilvánvalóan nem osztja a feliratkozással kapcsolatos kételyeket, különben a regisztráció részletszabályait alkotmányos rangra emelő javaslatot nem engedi át, hanem visszaküldi a parlamentnek, illetve az AB-hez fordul. Ezt azonban nem tette meg.