Elie Wieselről nem döntöttek

A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta csütörtökön a Fővárosi Törvényszék elsőfokú részítéletét, amellyel elutasította Grüner Miklós személyiségi jogi keresetét Köves (Slomó) Máté rabbi ellen, aki egy cikkében történelemhamisítással vádolta meg a holokauszt túlélő férfit. A jogerős verdikt szerint egy személyiségi jogi per keretei között a bíróság nem foglalhat állást olyan kérdésekben, amelyeknek eldöntése a történészekre tartozik.

Márpedig Grüner Miklós éppen ezt szerette volna elérni. Azt, hogy a per valójában Elie Wiesel Nobel-békedíjas íróról szóljon. Grüner állítása szerint ugyanis akit ma Elie Wieselként ismer a világ, ellopta az ő egykori auschwitzi barakktársának, Lázár Wieselnek a személyazonosságát. Grüner azt remélte, hogy a bíróság ki fogja mondani: a Wiesellel kapcsolatban 25 éve hangoztatott állításai megfelelnek a valóságnak.

A személyiségi jogi perben az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbiját jelölte meg alperesnek. Keresetében azt kérte, jó hírnevének megsértése miatt marasztalják el Köves (Slomó) Mátét, aki 2009-ben, Elie Wiesel magyarországi látogatásakor egy internetes cikkében történelemhamisítónak nevezte őt. A felperes az elsőfokú tárgyaláson elővezette az általa perdöntőnek tartott bizonyítékait. Bemutatta például azokat az auschwitzi és buchenwaldi levéltárakból beszerzett okiratokat, amelyek szerint az A-7713-as számú rabként nyilvántartott Lazar Wiesel valójában 1913. szeptember 4-én született, szemben az Elie Wiesel által hivatalosan közölt 1928-as évszámmal.

A bíróság azonban sem első, sem másodfokon nem foglalkozott Grüner dokumentumaival, a jogerős részítélet megfogalmazása szerint azoknak az értékelése a tudományra, illetve a különböző hatóságokra tartozik. Az ítélőtábla csak abban a kérdésben foglalt állást, hogy Köves (Slomó) Máté a 2009-es írásában megsértette-e a felperes jó hírnevét. A verdikt úgy fogalmaz: a rabbi Grüner Miklós történészi tevékenységének minősítésekor – függetlenül az állítása valóságtartalmától és formájától – nem lépte át a véleménynyilvánítás szabadságát. Az ítélőtábla szerint Köves valóban erősen fogalmazott, ám a kijelenése nem volt gyűlölködő, sértő vagy megalázó.

A jogerős ítélet kihirdetése után Grüner Miklós kérdésünkre azt mondta, nagyon csalódott, érzése szerint a bíróság kibújt a döntéshozatal felelőssége alól, így nyitva hagyta az általa negyedszázada felvetett kérdést. Hozzátette: egy hithű zsidó ember számára aligha létezhet nagyobb sértés annál, mint hogy egy rabbi történelemhamisítónak nevezze, és ezzel megkérdőjelezze mindazt, aminek élete utolsó 25 évét szentelte.

 

Elie Wiesel Nobel-békedíjas író 2009-ben a magyar parlamentben
Elie Wiesel Nobel-békedíjas író 2009-ben a magyar parlamentben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.