Több mint százezren támogatták, ezért a parlamentnek foglalkoznia kellett a kérdéssel, de a vita során kormánypárti képviselők jó néhány, a nőket sértő kijelentést tettek. Az ezt követő felháborodás és tüntetések után döntött úgy a kormány, hogy változtat korábbi álláspontján, és önálló törvényi tényállást dolgoznak ki.

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a nők, gyerekek és idősek a legtöbb erőszakot nem az utcán, hanem az otthonukban szenvedik el. Emlékeztetett, hogy tavaly több mint hatezer ilyen esetre derült fény, de rendkívül magas a latencia. Kiemelte, hogy a bántalmazottaknak krízisközpontok állnak rendelkezésükre, ahol négy plusz négy hétig tartózkodhatnak. A kormányváltás óta négy új központ nyílt, most összesen tizennégy van. Tavaly több mint nyolcszáz ember menekült ide, a bántalmazott felnőttek között csak két férfi volt.

Ami a törvényt illeti, a miniszter szerint a jogalkotói munka hamarosan lezárul, és a javaslatot nyílt társadalmi vitára bocsátják. A tervezet hozzátartozók bántalmazásáról és nem családon belüli erőszakról beszél, a bűncselekmény megállapításához pedig az együttélést szabja feltételül. Aki az közös háztartásban élő hozzátartozója vagy volt hozzátartozója sérelmére rendszeresen könnyű testi sértést, tettleges becsületsértést követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Testi sértés, személyi szabadság megsértése és kényszerítés rendszeres elkövetését öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék. Súlyos lelki sérelem rendszeres okozásért pedig maximum két év járna. A tervezet szerint a bűncselekmények csak magánindítványra lennének büntethetők.

Gáva Krisztián, az igazságügyi minisztérium helyettes államtitkára elmondta, a lelki bántalmazással kapcsolatban joggal merül fel, hogy miként lehet pontosan meghatározni. Szerinte azonban szakértők által megállapítható magatartásokról van szó. Ami az együttélést mint feltételt illeti, szerinte ez az a kiszolgáltatott helyzet, amelyből az áldozat nem tud kitörni, így a bántalmazót ebben az esetben kell speciális szankciókkal büntetni. Emellett szerinte a rendszeresség a másik fontos kritérium.

Halász Pálma „az illúzió reményének” nevezte a tervezetet. Egy általa és Kincses István ügyvéd által jegyzett szövegben négy oldalon sorolják kifogásaikat a törvénytervezet szövege ellen. A többi között éppen azt tartják károsnak, hogy az együttélés feltétele annak, hogy valaki ilyen bűncselekmény sértettjévé váljon. (Az esetek jelentős részében már külön élő volt partner zaklatja, bántalmazza az áldozatokat.) Emellett javasolják, hogy egészítsék ki a szöveget olyan, a Btk.-ban nem szerepelő magatartásokkal, mint például az elszigetelés, a gyerekekkel kapcsolatos jogokkal való visszaélés vagy a közös vagyon megrongálása. Kifogásolják, hogy a tényállás nem közvádas, vagyis nem elég, ha a hivatalos szervek tudomást szereznek az esetről, a sértettnek kell kérnie az eljárás elindítását, és a bíróságon is neki kell képviselnie a vádat, nem az ügyészeknek.

Civil kifogások

Különös egybeesés, hogy éppen arra a napra tették a parlamenti konferenciát, amikorra a témával régóta foglalkozó civil szervezetek, a Nők a Nő kért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület és a Patent Egyesület is meghirdetett egy eseményt, a meghívót hetekkel ezelőtt kiküldve. Ami a tervezetet illeti, ők is kifogásolják, hogy kizárólag együtt élőkre vonatkozik, és azt is, hogy a minisztérium úgy határozza meg az erőszak fogalmát, hogy a leggyakrabban elkövetett zaklatás, kiskorú veszélyeztetése nem került bele, de olyan ritkábban elkövetett erőszakformák, mint a kényszerítés, igen. 

Évek óta menetelnek a bántalmazott nők védelmében