Lábbal kell megverni a Fideszt
Az MSZP álláspontja szerint a következő választás súlyában csak a ’89-es rendszerváltással mérhető. A siker érdekében – mondta Mesterházy – meg kell haladni a rendszerváltás óta eltelt időszak politikai gyakorlatát és eszköztárát, ez pedig csak új politikai megoldásokkal és tudatos politikai tervezéssel, programalapú együttműködéssel kivitelezhető.
Kétségtelen, hogy az MSZP már tavaly óta a szövetségkötés szándékát hirdeti: akkor kongresszuson döntöttek arról, hogy „a politikai és szervezeti önállóság tiszteletben tartásával sokszínű, érték- és programalapú szövetségkötésre” készülnek, továbbá rögzítették, hogy „az új MSZP együttműködést ajánl minden hazai demokratikus erőnek”. A hangsúly e ponton nemcsak az együttműködési készség deklarálásán van, hanem az „új MSZP” szóösszetételen is, amely Mesterházy Attila politikájának egyik alappillére: a baloldal összeomlásával fenyegető választás után sikerült egyben tartania a pártot. Gyurcsány Ferenc lényegében úgy szorult ki az MSZP-ből, hogy komolyabb veszteségeket nem okozott, azok a „nagy öregek”, akik a múltat testesítették meg, a háttérbe vonultak, miközben az MSZP váltópárti státuszba került.
Ugyanakkor az MSZP szinte észrevétlenül hozott olyan döntéseket, amelyek kényelmessé teszik helyzetét az ellenzéken belül. Ha azzal vádolják, hogy nem határolódott el a múlttól, akkor elég fölidézni Mesterházynak a tavalyi kongresszuson mondott beszédét, ha meg azzal, hogy nem elég nyitott a szövetségkötésre, akkor a már idézett állásfoglalásokat.
Ami az együttműködési menetrendet illeti: a programok egyeztetése a jövő áprilisig tartana, a regisztrációs kampányra való felkészülés szeptemberig, a regisztrációs kampány szeptembertől 2014 tavaszáig, a parlamenti választásokon induló jelöltek megnevezése és a listaállítás jövő decembertől 2014 január jáig. A programegyeztetés során az MSZP 19 témában kezdeményez tárgyalásokat a gazdaságpolitikától az oktatáson át a vidékfejlesztésig. Már mindegyik témára kijelölték a tárgyaló delegációkat. A regisztrációs kampányban – így Mesterházy – „lábbal kell megverni a Fideszt, ezért nélkülözhetetlen aktivisták tízezreinek a toborzása és felkészítése”.
Ami pedig a jelöltállítást illeti: az MSZP elnöke szerint az ellenzéknek akkor van esélye a kétharmados választási győzelemre, ha közös jelölteket állít, olyanokat, akik alkalmasak az ellenzéki összefogás programjának, értékeinek és céljainak képviseletére, s a legtöbb szavazót tudják hozni az adott választási körzetben. Ugyanakkor – tette hozzá a pártelnök – a szavazatmaximalizálás érdekében nem elég közös jelölteket állítani, közös listára is szükség van a töredékszavazatok összegyűjtése érdekében. Szerinte az együttműködés leghatékonyabb szervezeti formája a választási szövetség lenne, amelyben a benne részt vevő partnerek szervezeti önállóságukat és politikai identitásukat is megőriznék.
Kétségtelen, hogy az MSZP föladta a leckét: a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014Mozgalom afféle ernyőszervezetként tekintett önmagára, és ekként tett tárgyalási ajánlatot az LMP-nek is, amit az elutasított. Ehhez hasonló állásponton van a 4K! is. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy az LMP és a 4K! képviseli az ellenzék egyik, jóval kisebb pólusát, míg az Együtt 2014 és az MSZP, valamint a DK a másikat. Bajnai Gordon azt hangoztatja, hogy az MSZP-vel való együttműködés megkerülhetetlen, ugyanakkor arra, hogy a jövőt milyen szervezeti formában képzelik, eddig nem tudott válaszolni. Pozícióelőnyt adhatott volna az Együtt 2014 számára, ha az LMP-vel tárgyalásokat tud kezdeményezni, de ennek híján kissé légüres térbe került. Ebbe tört most be az MSZP, átvéve a kezdeményező szerepet.
