Feszült hangulatban ültek tárgyalóasztalhoz a kormány és a pedagógusok képviselői tegnap. A tárgyalásokon az iskolák államosításának kérdését már nem érintették, a megbeszélés hangulatát mégis kedvezőtlenül befolyásolta az a fejlemény, hogy az önkormányzatok a vártnál jóval nagyobb számban adják át intézményeiket az államnak, mint arról lapunk szerdai számában beszámoltunk. 

Az egyeztetésen azért nem esett szó az államosításról, mert korábban megegyeztek arról, hogy az érdekképviseletek jövő tavaszig részt vehetnek annak a monitoringbizottságnak a munkájában, amely ezt a folyamatot nyomon követi. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke ezzel az eredménnyel nem teljesen elégedett: –Nem jövő júniusig, hanem szeptembertől várhatók a drasztikus változások, az iskola-összevonások és -megszüntetések, a leépítések. Akkor viszont már nem valószínű, hogy helyünk lesz a monitoringbizottságban.

A tárgyalás után Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke lapunknak elmondta, vannak olyan pontok, amelyekben sikerült megegyezni. – A miniszter megígérte, hogy azoknak a kollégáknak, akiket a nyáron iskolabezárások és összevonások miatt elküldenek, átképzéseket szerveznek, hogy ne maradjanak munka nélkül. Megállapodtunk abban is, hogy a Híd Program terepe a szakiskola legyen, mert a lecsökkentett közismereti órák miatt várhatóan innen fogják a legtöbb pedagógust elbocsátani, a programmal álláshelyek menthetők meg.

Arra is ígéretet kaptunk, hogy minden olyan helyen, ahol a munkavállalókkal kapcsolatban döntés születik, ott az érdekegyeztetésben a szakszervezetek helyet kaphassanak – nyilatkozta lapunknak Galló Istvánné, aki hozzátette: a kormány kialakította, hogy mi alapján számolja ki a finanszírozott álláshelyek számát. Eszerint az óraszám és az átlag csoportlétszám határozza majd meg, egy iskolában hány pedagógus taníthat majd. (A korábbi közoktatási törvényben a gyerekek után úgynevezett fejkvóta alapján számolták az álláshelyeket.) A szakszervezetek ígéretet kaptak arra, hogy a fővárosi, illetve a megyei oktatási tervek megalkotásában részt vehetnek. A kormány „megengedi” azoknak a településeknek, amelyek továbbra is működtetik az iskoláikat, hogy továbbra is bérkiegészítést adjanak a pedagógusoknak, ha ezt korábban megtették.

Nincs megállapodás viszont a legkeményebb kérdésekben. A kormány nem akarja kiterjeszteni az életpályamodellt azokra a pedagógusokra, akik feladatukat pedagógiai szakmai szolgálatnál vagy a gyerekvédelemben látják el. 6900 kollégáról van szó. A másik kemény kérdés: hány órát kell majd dolgozniuk a pedagógusoknak szeptembertől, és az esetleges többletmunkához megkapják-e a bért? Gallóné azt mondja, a kormány mindenképpen bevezeti az új munkaszervezést, de mivel ennek részletei nem ismertek, azt sem lehet tudni, mekkora munkateher-növekedést jelent. Az egyeztetés során annyit elértek a szakszervezetek, hogy ha növekszik a munkateher, azt ellentételezni fogja a kormány.