Testközelben az ötvenes évek

– A nyomozás kétségkívül koncepciós jelleget öltött – nyilatkozta kérdésünkre Zamecsnik Péter ügyvéd, a tábornokper elsőrendű vádlottjának jogi képviselője. Szerinte először döntöttek a bűnösség kérdéséről, majd a gyanú alátámasztására utólag próbáltak meg bizonyítékokat találni.

Úgy véli, ez az eljárás „testközelbe hozta az ötvenes éveket”, mert itt is felvetődhet a politikai nyomásgyakorlás szándéka, tehát a büntetőjog politikai célú felhasználása, hiszen a cél az előző kormány támadása lehet. De az sem biztos – tette hozzá –, hogy erről van szó, mert sokan lehetnek, akik a meg sem fogalmazott elvárásoknak kívánnak eleget tenni.

Az ügyvéd szakmai álláspontja egyértelmű: az eljárás során számos törvénysértés történt. A kihallgatások körülményei önmagukban felvethetik a kényszervallatás gyanúját, de Zamecsnik csak akkor lépett, amikor kiderült, hogy nemcsak saját védence, hanem többen mások is hasonló módon számoltak be a nyomozás során történtekről. Ezért a Kaposvári Törvényszéken még márciusban indítványozta, hogy a két katonai ügyészt zárják ki az eljárásból. Ehhez a tizenhatból még hat vádlott képviselője csatlakozott.

A Központi Nyomozó Főügyészség azonban úgy foglalt állást, hogy a „bizonyítékok beszerzése törvényességének sérelmezése nem alapoz meg elfogultsági okot”,mert ettől az ügyészek –akik kijelentették, hogy „nem tekintik magukat elfogultnak” – még képesek az ügy tárgyilagos megítélésére. Zamecsnik májusban a határozat ellen panaszt nyújtott be a Legfőbb Ügyészséghez, de azt alaptalannak találták.

Az ügyvéd szerint a nyomozás során követtek el más súlyos hibát is. Oláh tábornokot először azzal vették rá a beismerő vallomásra, hogy büntetlenséget ígértek a számára. Ez vesztegetési ügyben igaz is lehet, ha valaki olyan visszaéléseket tár fel, amelyekről a hatóság még nem szerzett tudomást, de erről a kitételről a gyanúsítottat állítólag „elfelejtették” tájékoztatni. Vagyis abban a hitben nyilatkozott, hogy elkerülheti a felelősségre vonást.

Zamecsnik hangsúlyozta emellett: Oláh esetében felvetődött a tárgyalásról való lemondás lehetősége. Ez azt jelenti, hogy aki beismerő vallomást tesz, és lemond arról, hogy ügyét a bíróság tárgyaláson bírálja el, kisebb büntetéssel megúszhatja. Az ügyvéd azonban állítja, hogy ilyen súlyú ügyben efféle alkura nincs lehetőség. A vádlott tehát több esetben is tévedésben volt, amikor az ügyészeknek beszélt, és Zamecsnik szerint ezeket a vallomásokat ki kellene zárni a bizonyítékok köréből. Miután Oláh a bíróság előtt nem nyilatkozott, eljárásjogilag a vád egésze válhat kérdésessé.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.