Sokkolta a közéletet a listázás
A kormányzat hasonlóan fogalmazott, mint a Schweitzer József főrabbit ért utcai incidens után: „A kormány a legszigorúbban fellép minden szélsőséges, rasszista, antiszemita megnyilvánulás ellen, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyűlölködő és az európai normákkal összeegyeztethetetlen hangokat visszaszorítsa. A kormány egyúttal világossá teszi, hogy az ország valamennyi polgárát megvédi az ilyen inzultusoktól” – áll a kormányszóvivői iroda közleményében.
Az MSZP – miközben minden demokrata számára tűrhetetlennek tartja a történteket – Orbán Viktor miniszterelnököt és a Fideszt teszi felelőssé, amiért idáig juthatott a magyar politikai közbeszéd. Mesterházy Attila pártelnök és Steiner Pál képviselő felszólította a Fidesz–KDNP-t, hogy tűzze napirendre a korábban elutasított szocialista javaslatot a gyűlöletbeszéd szankcionálásáról. Az MSZP az Országgyűlés elnökét a házbizottság összehívására és elhatárolódó állásfoglalásra kérte. Kövér László ennek eleget is tett: összehívta a házbizottság rendkívüli ülését, és elutasította a jobbikos politikus „minősíthetetlen kijelentését”. Áder János államfő nevében tiltakozott a köztársasági elnök hivatala is. A Demokratikus Koalíció javasolta, hogy a politikai közéletben és a sajtóban szorítsák karanténba a szélsőjobboldali pártot. A DK egyúttal kezdeményezte, hogy Polt Péter legfőbb ügyész indítson eljárást, amelynek végén a bíróság betiltja a Jobbikot. A párizsi békeszerződésre hivatkozva a Jobbik feloszlatását köve teli a Munkáspárt 2006 is: a szervezet képviselői ennek érdekében a napokban fordultak beadvánnyal a nemzetközi emberi jogi bírósághoz. Az LMP lemondásra szólította fel Gyöngyösi Mártont (aki elnézést kért „félreérthető” kijelentése miatt, de mandátumától nem kíván megválni).
Az Együtt 2014 mozgalom –amelynek közleményét Bajnai Gordon (Haza és Haladás Egyesület), Juhász Péter (Milla Egyesület) és Kónya Péter (Magyar Szolidaritás Mozgalom) írta alá – szégyennek minősítette a történteket: ilyen mondatok csak Magyarország történelmének legsötétebb éveiben hangoztak el az Országgyűlésben.
Ujhelyi István, az Országgyűlés szocialista alelnöke a parlamenti ülésteremben szolidaritása jeléül kitűzte a sárga csillagot, mondván: tudomása szerint nincsenek zsidó felmenői, amennyiben a „Jobbik kideríti”, hogy mégis, büszkén vállalja. (Sárga csillagot viselt az Országház előtt rendezett demonstráción megjelent több száz tüntető nagy része is.)
A Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) kérte a parlamentet, hogy intézkedjen a jobbikos képviselő felelősségre vonásáról, az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tesz.
Az Egyesült Államok és Izrael budapesti nagykövetsége szintén határozottan elítélte a szélsőjobboldali megnyilvánulást, nyugtázva, hogy a magyar kormány is így tett. Tiltakozott a jeruzsálemi székhelyű Simon Wiesenthal Központ, a Hit Gyülekezete és több civil szerveződés is. A Raoul Wallenberg Egyesület azt kérdezte: meddig tűrjük a fasizmust a parlamentben?
Gyöngyösi Márton felszólalása dominálta az internetes gyűlöletbeszéd elleni budapesti konferencia nyitó sajtótájékoztatóját is. – A gyűlöletbeszédről folyik ez a konferencia, és épp ezt valósította meg egy jobbikos képviselő a parlamentben – kezdte Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. Határozottan visszautasította „bárki listázását abból a célból, hogy őt megbélyegezzük vagy veszélynek tekintsük a származása miatt a magyar államra. Mindegy, hogy zsidókról, romákról vagy magyarokról van szó.” A miniszter örül neki, hogy az egész magyar politikai elit megszólalt ebben az ügyben: „Még a Jobbik is úgy gondolta, hogy kellene ezen finomítani, ami szerintem nem sikerült nekik.” Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára elmondta: sokkolta, amikor meghallotta, mi történt a magyar parlamentben. Jagland a délután folyamán találkozott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel is. „Egy folyamatos párbeszéd zajlik a magyar kormány és közöttünk az igazságügyi törvényekről és a médiatörvényről. A találkozó ennek a része lesz” – válaszolta Jagland a Népszabadság kérdésére.
Torgeir Larsen norvég külügyminiszter-helyettes úgy fogalmazott: nagyon örül, hogy Balog Zoltán „azt mondja, amit mond”, mert a listázás mindig az első lépés azon az úton, amely „tudjuk, hová vezet. Épp tegnap emlékeztünk meg Norvégiában az országból deportált zsidókról, akiket 1942-ben hurcoltak el. A deportálásuk alapja egy róluk összeállított lista volt” – mondta.
