Egy hónappal a közoktatás drasztikus központosítása előtt még mindig teljes a káosz a jelenleg önkormányzati fenntartásban lévő iskolák állami átvételével kapcsolatban. Egy a Népszabadság birtokában lévő, Balog Zoltán, az oktatásért is felelős miniszter által látott kormányzati anyag szerint nagy meglepetés érte az államot. A rendelkezésre álló információk szerint ugyanis a 3000 feletti lélekszámú települések közül 233 nyilatkozott úgy, hogy bár erre módja lenne, nem vállalja oktatási intézménye működtetését. Míg a 3000 lélekszám alatti települések esetében 96 vállalná ezt a feladatot. Ez ellentmond a kormány előzetes várakozásainak, ugyanis már most nyilvánvaló, hogy jóval több iskola szakad az állam nyakába, mint ahogy arra előzetesen számítottak. (A köznevelési törvény értelmében a 3000 lélekszám alatti településektől automatikusan átveszi az állami intézményfenntartó az iskolákat, azonban kérvényezhetik a működtetési jogot, a 3000 felettieknél viszont az a fő szabály, hogy az iskolák működtetésének feladata az önkormányzatoknál marad. Ezek az önkormányzatok pedig azt kérvényezhetik, hogy lemondjanak az iskolák működtetéséről.)

A Népszabadság úgy tudja, lényegét tekintve minden második település visszaadja az összes iskoláját. E döntésük hátterében minden valószínűség szerint az áll, hogy ezek a települések a kormánytól más formában elvont saját bevételeik hiánya miatt már nem vállalkoznak arra, hogy iskolákat működtessenek. Ezt legföljebb hitelből finanszírozhatnák, azt viszont csak kormányzati engedéllyel lehet fölvenni. A kör tehát bezárult. Ugyanakkor a háromezer lélekszám fölötti településeknek hozzájárulást kell majd fizetniük, új keletű önkormányzati kifejezéssel: ez lenne a „büntipénz”. Forrásaink szerint a települések abban bíznak, hogy a számukra megállapított hozzájárulással még mindig jobban járnak, mintha nekik kellene állniuk a működtetés és intézményfenntartás teljes számláját.

A kormány előtt lévő anyagból az is kiderül, hogy hiába hangsúlyozza ennek ellenkezőjét a kormányzati kommunikáció, még nincs meg a költségvetési fedezete az államosításnak. Az már most látszik, hogy a szakképzésre 21,4 milliárd forint hiányzik, a 3000 fő alatti települések intézményeinek működtetési költségeihez 13,4 milliárd forint (a nemzetgazdasági tárca állítólag ígéretet tett ezek biztosítására), valamint egészen bizonyosan hiányzik majd az az 5,7 milliárd forint, amit a kormány biztosított a teljes tankönyvforgalom 16,5 milliárd forintos összegéből. Ezek a jelenleg ismert összegek, de továbbra sem tudni, számolt-e a kormány azzal a kellemetlen meglepetéssel, hogy ennyi önkormányzat adja át az iskoláját, miként azt sem, hogy ennek mekkora plusz költségvetési vonzata lesz.

Minderről megkérdeztük a közoktatási intézmények leendő állami tulajdonosának, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (KIK) a vezetőjét. A megbízott elnök, Marekné dr. Pintér Aranka kérdésünkre azt mondta, nem pontos költségvetési hiányról beszélni, hiszen még tartanak az egyeztetések a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Hangsúlyozta: akkor lehet hiányzó pénzösszegeket emlegetni, ha majd befejeződtek a tárgyalások, és nem sikerül az érintett minisztériumok egyes költségvetési fejezeteiből forrásokat átcsoportosítani a KIK felé. A kormányzati jelentésről Marekné úgy nyilatkozott, az csupán pillanatfelvétel a november közepi állapotokról, a helyzet folyamatosan változik. Megkérdeztük azt is, mire számíthatnak a pedagógusok, ha az államtól kapják majd a fizetésüket, egy részük ugyanis bérkiegészítést – cafeteriát, pótlékokat – kap jelenleg a fenntartó önkormányzatoktól. Megtudtuk: zajlanak a tárgyalások arról, hogy január elsejétől a pedagógusok ne essenek el ezektől a juttatásoktól. A tét nagy, ugyanis ha nem sikerül megegyezni, az bércsökkenést jelent az érintett pedagógusoknak.

A kormányt meglepte, hogy milyen sok iskolát kell átvennie