Csak papíron lesz olcsóbb és rövidebb a kampány
Gránitba – de legalábbis sarkalatos törvénybe – véste tegnap a Fidesz: 2014-től csak az voksolhat majd az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, aki legalább a szavazást megelőző tizenötödik napig előzetesen felvételét kérte a választók névjegyzékébe. A kormányoldal szerint az új rendszerben kevesebb aktivitást várnak el a polgároktól, ami azonban csak annyiban igaz, hogy a parlamenti választás egyfordulós lesz.
Ezzel szemben a feliratkozás sokak számára utánajárást igényel majd. A fideszes politikusok azt állítják, hogy ez egy percet vesz majd igénybe, ám ennyi idő alatt csak azok intézhetik el a dolgot, akik – s ők másfél milliónyian sincsenek – már regisztráltak az interneten elérhető kormányzati ügyfélkapun. Másoknak el kell menniük az önkormányzat jegyzőjéhez, illetve ahol nincs önálló hivatal, ott a települési ügysegédhez. Ez pedig már korántsem egy perc, ráadásul mindazok, akik csak a kampány utolsó pillanatában döntik el, hogy voksolni akarnak, kimaradnak.
Az új rendszer mellett érvként hangzott el, hogy megszűnik az ajánlószelvény-gyűjtés, ami számtalan visszaélésre adott lehetőséget. A jelölteknek azonban továbbra is fel kell keresniük potenciális választóikat, ha indulni akarnak – ehhez a korábbi kétezerrel szemben ötszáz támogatót kell szerezniük –, s a választók szempontjából mindegy, hogy egy cédulát vagy az aláírásukat kérik. Az ajánláshoz a személyes adatokat ugyanis változatlanul meg kell majd adni, amit a pártok változatlanul felhasználhatnak saját „Kubatov-listák” készítéséhez. Az viszont tény, hogy a postaládákat nem lesz érdemes az ajánlószelvények megszerzése érdekében fosztogatni.
A választási eljárási törvény új kampányszabályokat vezet be. Az egyes jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséggel magyarázzák, hogy az ötven napra rövidített kampányidőszak alatt a kereskedelmi médiumokban nem lehet majd választási hirdetéseket közzétenni, mert ennek kiemelkedően magas költségeit a kisebb pártok nem tudnák vállalni. A közszolgálati műsorszolgáltatóknak valamennyi jelölőszervezet kampányhirdetését azonos feltételekkel kell közzétenniük, és ezért ellenszolgáltatást nem kérhetnek. Erre az országgyűlési választásokat megelőzően médiumonként legfeljebb tíz órát kell biztosítani, és a műsoridőt a jelölőszervezetek, például az országos listát állító pártok között – függetlenül azok tényleges támogatottságától –egyenlő arányban kell felosztani. Vagyis: ugyanannyi időt kaphat egy már húsz éve parlamenti képviselettel rendelkező, s egy most alakuló párt is.
A kormányoldal korántsem ilyen érzékeny a költségekre, amikor más kampányeszközökről van szó. A közterületi plakátok elhelyezését nem korlátozzák, s ennek az lehet a magyarázata, hogy a hirdetési piac e szegmensét Fidesz-közeli cégek uralják. Ugyanakkor a szórólapokat ki is veszik a választási eljárási törvény hatálya alól, tehát a postaládákba mindenki annyi papírt dob be, amennyi pénze csak van, ráadásul a választási bizottságok a tartalom felett sem gyakorolhatnak kontrollt.
Az előzetes regisztráció miatt a kampányidőszak valószínűleg lényegesen hosszabb lehet, hiszen a pártoknak először arról kell meggyőzniük a potenciális támogatóikat, hogy kérjék a választói névjegyzékbe vételt. A kampány így valószínűleg nem lesz sem rövidebb, sem olcsóbb.
