Tóth István György, a Tárki Társadalomkutatási Intézet vezérigazgatója elmondta, hogy adataik szerint a 2006 és 2008 közötti időszaknak a felső középosztály volt a vesztese elsősorban, 2010 után azonban új periódus következett. Elhúzódó válság, emelkedő munkanélküliség, a munkanélküliségi támogatások, szociális segélyek korlátozása, feltételekhez kötése, a minimálbér emelése, az egykulcsos adó bevezetése, a családi adókedvezmények mind-mind jelentősen hatottak a jövedelemeloszlásra.

– Ezek még csak spekulációk, de a munkanélküliek támogatásának csökkentése az alsó és középosztályt érintette rosszul elsősorban, az egykulcsos adó a középső és a felső szegmenst segítette, az adókedvezménynek pedig a magas jövedelmű, sok gyereket nevelő, nem túl nagy csoportot – mondta Tóth István György. Hozzátette: a magasabb minimálbér az alsó szegmensnek jó, de a náluk is szerencsétlenebb, marginalizálódott csoportoknak rossz, mert nem tudnak belépni a munkaerőpiacra. – 2010 után jövedelemcsökkenés, növekvő szegénység és növekvő egyenlőtlenségek jellemzik az országot – összegezte.

A gyerekek jólétét hét mutató alapján vizsgálták a szülők munkaerő-piaci helyzetétől, a háztartás bevételétől, az oktatáson, az egészségen át az életmódból adódó kockázatokig bezárólag. Magyarországon a szegénység kiterjedése az unió átlaga körül van, de mélysége, súlyossága átlag alatti. A gyerekszegénységi ráta kiugróan magas, ez az adat az unióban nálunk a legrosszabb.

A magyar gyerekek 28,8 százaléka él anyagi deprivációban (megfosztottságban), háromszor annyi, mint az uniós átlag, ami 9,6 százalék. A lakáskörülményeket vizsgálva szintén jelentős az elmaradás, a gyerekek 66 százaléka él túlzsúfoltságban, szemben az uniós 23 százalékkal.

– A gyerekek magas szegénységi arányának oka, hogy sokan élnek közülük olyan háztartásban, ahol senki nem dolgozott a kérdezést megelőző egy évben – hangsúlyozta Gábos András, a Tárki kutatója. A gyerekek 16 százaléka él így, az uniós átlag csak tíz százalék.

Kézdi Gábor, a CEU munkatársa az ötvenévesnél idősebbek helyzetéről beszélt. Az 51–61 éves népességet vizsgálva a férfiak a legutolsó helyen állnak a foglalkoztatást tekintve az OECD-országok között, és a nők is az utolsók közt vannak. Egy friss vizsgálat szerint a legnagyobb szakadék a magyar és az uniós átlag között az 50–54 éves férfiak és a 60–64 éves férfiak és nők foglalkoztatottsága között van. Ennek szerinte a korai nyugdíjba vonulás a legfőbb oka, hiszen az ebben a korban elérhető keresetek nem magasabbak, mint a nyugdíjak. Ez nem magyar sajátosság, a volt szocialista országokban is hasonló a helyzet. Az 50 felettiek képességeinek, készségeinek vizsgálata alapján az unió középmezőnyében vagyunk, de az egészségi állapotukat vizsgálva jóval az átlag alatt.

Ma még ritka kép – idősek egyetemi képzésben