Kolosi Tamás, a Tárki elnöke elmondta, hogy a hamarosan megjelenő elemzéseik részben a Tárki adatain, részben más kutatásokon alapulnak. – Sok ideológiai alapú vélekedés helyett a tényeknek kellene a viták középpontjába kerülni – mondta. A kutatók egyebek mellett a tanulás hasznosságát vizsgálták. Igaza van-e a kormánynak, amikor csökkentették a tankötelezettséget, növelik a szakmunkásképzésben részt vevő gyerekek arányát és szűkítik például a társadalomtudományi felsőoktatást.

– Reformokra szükség van, de az oktatási rendszert nem szabad kizárólag napi, aktuális munkaerő-piaci igényeknek alávetni, a képzési rendszernek inkább készségeket, képességeket kell kialakítania – állította Kolosi Tamás. Hozzátette, hogy kutatások szerint a felsőfokú képzettség komoly előny a munkaerőpiacon.

A piac valódi szükségleteit szerinte nem bizonyos vállalkozói csoportok igényei mutatják, hanem az, hogy egyes végzettségekkel milyen fizetést, állást lehet szerezi. Márpedig Magyarországon minél magasabb végzettségűek körében vizsgáljuk, annál kisebb a munkanélküliek aránya. Egy elemzésben megnézték, hogy a származás, az iskola, a foglalkozás és a kereset hogyan függenek össze egymással. Eszerint: a jó iskolák egyre növekvő mértékben járulnak hozzá a jó pozíciók megszerzéséhez. Drasztikusan csökkent a szakmunkás végzettségűek keresete a 80-as évektől 2010-ig, ugyanakkor más középfokú végzettségűekhez képest is egyre növekedett a felsőfokú végzettség jövedelemnövelő hatása. – Európai összehasonlításban is kiemelkedően erős a hazai kapcsolat az iskolázottság és a jó állás, fizetés között – mondta Keller Tamás, a Tárki munkatársa.

A családok és a háztartások mérete csökken, az egyszemélyes háztartások aránya nő, a gyerekvállalás kitolódik, a kétgyermekes családmodell pedig visszaszorul – így foglalta össze a családok változásait Monostori Judit, a KSH munkatársa. 1990 és 2011 között vizsgálták a párkapcsolatok, a gyerekvállalás változásait. A fiatalok (20–39 évesek) között jelentősen nőtt a szüleikkel élők aránya, részben a kitolódott iskolaévek, részben a munkaerő-piaci bizonytalanság miatt. Körükben nem sokat változott az egyedül élők aránya, de jelentősen nőtt azoké, akik még sosem voltak házasok. Sokkal többen lettek azok is, akik ugyan elköltöztek otthonról, de még tanulnak, és önálló jövedelmük nincs. Az élettársi kapcsolatban élők aránya erőteljesen nőtt, míg a gyereket nevelő fiataloké csökkent (56 százalékról 37-re csökkent például az ilyen korú, gyereket nevelő párok aránya.)

A 65 éven felüliek aránya egyre nő a társadalomban, egyre többen élnek közülük egyedül. Az egyedülállók aránya a magasabb végzettségűek között a legalacsonyabb, mert ők tovább élnek, és a férfiak és nők várható élettartama között nincs olyan nagy különbség.

– Két új jelenség figyelhető meg a magyar munkaerőpiacon: a fiatalok belépésének nehezedése és a migráció, mint válasz a hazai helyzetre – fogalmazott Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki munkatársa. Emlékeztetett arra, hogy a kétezres évek közepén kezdett emelkedni a munkanélküliség. A visegrádi országokkal összevetve a legalacsonyabb munkanélküliségű országból a legmagasabbak közé kerültünk. A különböző korcsoportokat azonban eltérően érintette a jelenség, a fiatalok alacsony munkanélküliségi adata nagyon magasra ugrott. Szakképzettség szerint vizsgálva pedig jól látszik, hogy a legfeljebb 8 általánost végzett férfiak elmaradása vált jelentőssé az EU–27 átlagától. Az alacsony iskolázottságúak csökkenő foglalkoztatása összefügg bizonyos, a munkaerőpiacon kívánatos képességek hiányával. Hárs Ágnes hozzátette, hogy az erre adott kormányzati válasz csak tovább erősíti e réteg foglalkoztatási gondjait. A magasan tartott minimálbér szintén visszafogja a foglalkoztatásukat, annak ellenére, hogy ez a bér messze elmarad az uniós szinttől.

Magyarországon az új uniós tagországokkal összevetve sokáig alacsony volt a külföldi munkavállalás népszerűsége, de a válság kitörését követően megváltozott a helyzet, különösen Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság felé. Elsősorban a szakmunkások mennek el, nem a képzettség nélküliek.

– Az viszont még nem látszik, hogy ez egy folyamat eleje-e, és komoly változást jelent-e az országban – tette hozzá. Egy másik vizsgálat szerint főleg a fiatal, képzett, nyelvtudással, kapcsolati tőkével rendelkező férfiak vállalnak munkát külföldön a határ közelében élő magyarok közül.