Ahogy a Haza és Haladás Alapítvány oldalán is megjelent Ez nem lesz csúcs... című elemzésében írja: Brüsszelben pontosan tudják, hogy mi lesz a magyar reakció, és Herman Van Rompuy zsebében már régen ott lapul egy olyan változat a Magyarországról szóló költségvetési sorra, amely kevésbé rossz nekünk, mint a kiindulási pont. Ez kétezermilliárd forinttal kevesebb támogatást jelent a 2007–2013-as időszakhoz képest, ennél több forrást csak a Magyarországnál jóval nagyobb Németországtól és Spanyolországtól vonnak el.

Orbán Viktor kormányfő, ahogy ő fogalmazott, hadba készül. Ám abból a helyzetből, amelyben Magyarország van, egyszerűen nem lehet nyerni – állítja Heil Péter. Egyetlen szerencsénk, hogy ekkora büntetést, mint ami kinéz az országnak, Brüsszel egyszerűen nem adhat, ez nem fér bele az elit klub házirendjébe. Tudják, hogy Magyarországnak és azon tagállamoknak, amelyeket a válság leginkább érint, engedniük kell. Az ülést vezető Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke jegyzetfüzetében a magyar soron még csak hozzávetőleges szám szerepel, ami végeredményben jobb lesz a beharangozottnál.

Ahogy Győri Enikő EU-ügyi államtitkár nyilatkozta, ők már régóta püfölik az asztalt az igazságtalan ajánlat miatt. Ám annak, hogy ez odakerülhetett, egyértelműen az Orbán-kormány az oka – még akkor is, ha a Kohézió Barátai nevű összefogással próbálták menteni a menthetőt.

A mellett a fagyos viszony mellett sem lehet elmenni, amely az EU–Magyarország kapcsolatot jellemzi. Heil Péter szerint a magyar érdekérvényesítő képességnek nem tett jót, hogy az Új Széchenyi Tervet 85 százalékban finanszírozó közösségre a kormány óriásplakátokon és hirdetésekben acsarkodik. Az sem jó pont, hogy a szakmai kapcsolatok intenzitása a Regionális Politikai Főigazgatóság (Európai Bizottság) és a magyar kormányzat között bennfentesek szerint a nulla közelébe zuhant. Minden bizonnyal azért is, mert a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség négyszögében amúgy sem lehet pontosan tudni, hogy kinek, mikor, mi a dolga – és ki, kivel, miről tárgyalhat.

A tárgyalásokon tehát Magyarország az eddigi támogatásokhoz képest mínusz 2000 milliárd forint környékéről indul, és a végén is súlyos mínuszban lesz. A mértékét tekintve mindenképpen igazolhatatlan veszteséget fog elszenvedni. Eközben a lengyelek, a szlovákok, de még a bolgárok és a románok is az eddiginél több forráshoz jutnak. Heil Péter szerint a legszomorúbb az egészben, hogy még csak azt sem mondhatjuk, hogy azt a pénzt, amelyet most elvesznek, amúgy megérdemelnénk. Az Új Széchenyi Terv és az uniós fejlesztési források felhasználása legalábbis nem meggyőző.

Budapest nagyon rosszul jár

A következő EU-költségvetési időszak igazán nagy vesztese Budapest és a Közép-Magyaroszág Régió lesz. Folyó áron számítva 2007 és 2014 között több mint 2000 milliárd forintot kapott, de a megváltozott támogatási szabályok miatt – a mostani tervek szerint – csak 1200 milliárd jut éppen annak a régiónak, amely a legaktívabb és a legsikeresebb az uniós pénzek felhasználásában.

Igaz, hogy az ország legfejlettebb területéről van szó, sőt az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának 107 százalékán áll – ám itt is jellemző, hogy minden nagyobb állami, önkormányzati fejlesztés uniós pénzből valósul meg, illetve a vállalkozások is aktívan jelentkeznek a támogatásokért. Vagyis a támogatások elvonása komolyan visszavetheti a terület fejlődését.