„A parlamenti és azon kívüli demokratikus ellenzéki pártok és mozgalmak egyetértenek abban az alapvetésben, hogy Magyarország, a Magyar Köztársaság alapvető nemzeti érdeke az, hogy 2014-ben az Orbán Viktor vezette kormány leváltásra kerüljön. A cél eléréséhez vezető út megítélésében különbségek vannak a különböző szervezetek között, de ezek a véleménykülönbségek adott esetben egy érdek mentén összehangolhatók: ha az a kormányváltást segíti” – olvasható az MSZP egyik háttérszervezete, a József Attila Alapítvány által készített dolgozatban. 

A tanulmány célja a legkisebb közös többszörös meghatározása, olyan témák kiválasztása, amelyeket minden ellenzéki erő magáénak érezhet. Az összehasonlítás alapját az alapítvány által korábban elkészített Párbeszéd a Nemzetért – Ajánlat Magyarországnak címet viselő dolgozat és a demokratikus ellenzéki pártok által publikált szakpolitikai tézisek jelentették. Az összehasonlítást négy témakör köré csoportosítva végezték, ezek: demokrácia és jogállam, munka és gazdaság, esélyteremtés, valamint biztonság és együttműködés.

Az elemzés megállapítja, hogy a demokratikus ellenzéki erők (4K!, DK, LMP, Haza és Haladás) mind egyetértenek a demokratikus alapjogok visszaállításának szükségességében (bár a Bajnai-féle egyesület szerint nincs feltétlenül alkotmányozási kényszer), az Alkotmánybíróság jogköreinek visszaadásában és az alkotmányos kontroll – így például a Költségvetési Tanács –megerősítésében. Szintén azonos platformon vannak a médiaszabályozás és a választási rendszer vissza-, illetve újraírásának igénye, valamint a visszamenőleges törvénykezés tiltása kapcsán.

Ami a munkahelyteremtést illeti, a legtöbb közös pont a járulékterhek csökkentésében és a munkavédelmi jogok visszaerősítésében látszik, de könnyű kompromisszumokat ígér a zöldfordulat és a nemzetközi bizalom visszaállításának igénye is.

A közteherviselésnél viszont az LMP zöldadókat és átcsoportosításokat akar, a DK viszont tartózkodna a további adók kivetésétől, viszont a progresszív adózás még lehet közös többszörös – igaz, a sávokban jelentős véleménykülönbségek vannak.

A nyugdíjrendszert illetően mindegyik ellenzéki párt kritikus, és a fenntarthatatlanság miatt aggódik, de itt is számos közös pont van, így például a korhatáremelés mint lehetséges megoldás; az előtakarékosság szorgalmazását és a magánnyugdíj-károsultak kárenyhítését is zászlajára tűzte több demokratikus erő. Igaz, épp az MSZP volt az, amely egyértelművé tette: az ország jelenleg és várhatóan a közeljövőben sem lesz abban a gazdasági helyzetben, hogy az Orbán-kormány által einstandolt pénzeket visszafizesse az érintetteknek.

Az egészségügyi kérdésekben a bérrendezés látszik a legerősebb közös többszörösnek, de a hálapénz elleni fellépés is terepe lehet a kompromisszumkötésnek. Igaz, a DK által visszavezetni kívánt kórházi napidíj és vizitdíj vélhetően más pártok számára – a korábban ismert formájában bizonyosan – elfogadhatatlan lenne, ahogyan a határon túliak szavazati jogának egyes ellenzéki szövetségek által szorgalmazott felülvizsgálata is vitás pont lehet egy esetleges tárgyaláson.

Érdekesség még a JAA tanulmányában, hogy a biztonságpolitikai rész megállapítása szerint az is közös pont az MSZP-n túli demokratikus erők vállalásaiban, hogy mindegyikük felszámolná a Terrorelhárító Központot, legalábbis ebben a formájában bizonyosan nem tartaná fenn egy esetleges kormányváltás után.