Tárja száját a CET
Információink szerint egyetemi kollégium létesítése is felmerült az épületegyüttes felső két szintjén, ám ezt a városháza nem erősítette meg. A városvezetés úgynevezett „lépcsőzetes megnyitást” tervez. Reményeik szerint még az idén megnyílhat a mélygarázsszint, amely tehermentesítené a Nagycsarnok környékét, majd tavasszal adnák át a műemléki épületrészt, a fennmaradót pedig talán jövő ősszel – válaszolta lapunknak a főpolgármesteri hivatal.
A CET átadásának eredeti határideje 2010 nyarán lett volna. Idén augusztusban a karácsonyi vásárra ígérte a megnyitót Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes. Most óvatosabb. A fővárosi önkormányzat nyár elején nyerte meg másodfokon is a bankgarancia lehívása miatt indított pert. A kivitelező WHB Építő Kft. júliusban a főváros birtokába adta az épületet.
A Fővárosi Közgyűlés pedig októberben áldását adta a WHB által benyújtott 3,43 millió euró összértékű követelés nagyobbik részének – 2,85 millió eurónak – 95 százalékos diszkontáron, vagyis 2,7 millióért való megvásárlására. Ráadásul Bagdy szerint ezt az összeget Budapest később behajthatja a beruházó Porto Investmenten, miközben a WHB garanciálisan kijavítja a hibákat. A fentieket tartalmazó előterjesztés 9–21 hónapra becsülte a befejezés idejét. Mindezekből úgy tűnhet: sínre került a CET ügye. Már csak az a kérdés, hogy nem fut-e vakvágányra.
A főváros ugyan megnyerte a bankgarancia lehívása miatt indított pert a Portóval szemben, ám a beruházó felülvizsgálati kérelme nyomán a Kúria felfüggesztette a Fővárosi Ítélőtábla által hozott másodfokú ítélet végrehajtását a felülvizsgálati eljárás befejezéséig. A tárgyalást december 11-re tűzték ki. Közben a Porto újabb pert indított. Ezúttal a szerződés szerint járó teljes összegre és kamataira, összesen 12,5 milliárd forintra pereli a fővárost. Még ennél is komolyabb tétel a projektet hitelező MKB által indított per, amelynek révén a bank 25 millió eurós – 7,5 milliárd forintos – követelését szeretné behajtani a Portón, illetve az önkormányzaton.
A Kúria egyelőre az illetékes bíróságot sem jelölte ki. A fővárosi önkormányzat viszont már átutalta a diszkontáron megvásárolt követelés – jóteljesítési garancia nélküli – összegét, 1,5 millió eurót. Sokakat meglepett a sietség. Még Tarlós István főpolgármestert is, aki első nekifutásra nem is szavazta meg az előterjesztést. Másodszorra is csak úgy, hogy helyettesei – Bagdy Gábor és György István – jogérvényes nyilatkozatot tettek arról, hogy a fővárost nem éri hátrány a követelésvásárlással. Az csak furcsa egybeesés, hogy a kivitelező WHB cégcsoport a közelmúltban több önkormányzati tenderen is sikerrel indult a fideszes többség vezette Győrben.
A Kisalföld október 17-én adta hírül, hogy a Dunakapu térre 3,795 milliárd forintból építhet mélygarázst egy WHB-t is magában foglaló konzorcium. Versenytársuk sem akadt az önkormányzat közbeszerzési pályázatán. Ez se meglepő, hiszen a WHB-csoportnak nem ez az első milliárdos megrendelése a városban. Így például ők végezték a Széchenyi tér rekonstrukcióját, illetve parkolóházat építettek Győr belvárosában, amelyet végül 3,6 millió euróért vásárolt meg a győri önkormányzat cége. A fővárosi CET viszont egészen októberig nem tartozott a cég sikertörténetei közé. Se a Porto, se a főváros nem akart fizetni.
Azután egy éles fordulattal utóbbi úgy döntött, mégis megveszi a követeléseket az eredetinél alig 5 százalékkal alacsonyabb áron. Később felröppent a hír, hogy a WHB nem fizetné ki alvállalkozóit. A WHB határozottan tagadja ezt, állítva, hogy minden alvállalkozóval az eredeti megállapodásban foglaltak szerint egyeztet, és mindenki megkapja a munkadíjának – garanciális visszatartással csökkentett, illetve a főváros által alkalmazott 95 százalékos diszkontálás utáni – összegét. Bagdy Gábor novemberben megbeszélésre hívta az alvállalkozókat, megnyugtatva őket: a WHB mindenkit kifizet. A CET építésén 40 cég dolgozott.
A főváros egyébként azt is érvként hozta fel a követelésvásárlás mellett, hogy a WHB így díjtalanul köteles kijavítani a hibákat a szerződéskötéstől számított 37 hónapon át. Ha mégsem tenné, akkor az erre visszatartott pénzből fedezhetik a költségeket. Az viszont korántsem biztos, hogy a javítások legnagyobb tételét jelentő üvegtetőt valóban átépítené-e a WHB. A cég szerint ez nem tartozik bele a garanciális javítások körébe, lévén a kivitelezők a módosított építési engedély szerint végezték el a feladatot. Ezt három egymástól független szakértői vélemény is igazolja.
Csakhogy a Porto más műszaki tartalommal szerződött a fővárossal és mással a kivitelezővel. Az üvegtető eredeti koncepció szerinti kivitelezését például sokallta a Porto, ezért módosíttatta az építési engedélyt, majd az új alapján szerződtek a WHB-val. Ha valóban át kell építeni, az milliárdos kiadást és újabb időveszteséget jelent. Ráadásul a Porto aligha fizet.
