Magyarországnak bőven van vesztenivalója

2012-11-22 EU-támogatás Európai Unió eu-csúcs eu-pénzek költségvetés

Magyarország nincs jó alkupozícióban, ezért az egyike lehet azoknak az EU-tagállamoknak, amelyek fejlesztési forrásokat veszíthetnek az új, 2014–2020-as költségvetési időszakban. Sőt jelenleg úgy állunk, hogy a GDP-hez mérten mi bukhatjuk el a legtöbb pénzt. S ebben nemcsak a megváltozott támogatáspolitika, a válság és a hazai gazdaság évek óta tartó nyűglődése van benne, hanem a kormány EU-ellenessége, illetve azok a lépései, amelyek a jogállamiságot és a piacgazdaságot sértik. Európa ugyanis nem felejt.

Teljesen más volt a helyzet 2005-ben, amikor a jelenlegi költségvetés előkészítése zajlott. Akkor a Magyarországnak megítélt 22,5 milliárd euró – az egy főre vetített, GDP-arányos összehasonlításban – az egyik legmagasabb volt a cseheké után. A pluszt az hozta, hogy a visegrádi országok nagyon erős szövetséget kötöttek, és ebből kifolyólag komoly érdekérvényesítő képességük volt. A közös fellépés meghatározó arca Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök volt, aki az utolsó pillanatokig lobbizott, és végül az eredetileg ajánlott összeghez képest egymilliárd euróval több pénzzel tért haza. Most az akkor kialkudott összegnél 25-30 százalékkal kevesebb juthat Magyarországnak.

A bajt tetézi, hogy még azzal sem állhat elő Orbán Viktor, hogy itt egy realitásokon nyugvó, jól megírt, 2014–2020-as fejlesztési terv, amely illeszkedik az EU 2020-as stratégiájához, és az unió biztos lehet benne, hogy a forrásokat hatékonyan használják fel – merthogy ilyen sehol sincs. Ha nem is lehet szuperlatívuszokban beszélni róla, de fejlesztési terv tekintetében is jobb volt a kormány 2005-ben. Akkor mi jártunk a régió országai előtt, most pedig mi kullogunk utánuk. Szinte minden szomszédos állam előrébb jár a tervezéssel, mint Magyarország.

A mintegy 1000 milliárd eurós EU-költségvetés legnagyobb része a kohéziós (felzárkóztatási) politikára és az agrártámogatásokra megy el. Magyarország mindkét esetben komolyan érdekelt. Az elmúlt évtizedben gyakorlatilag nem valósult meg nagy állami, önkormányzati infrastrukturális-környezetvédelmi fejlesztés hazai pénzből. Szinte mindent az Európai Unió finanszírozott.

A jelenlegi költségvetés a régiókat fejlettségük szerint különbözteti meg. A kevésbé fejlett régiók közé azok tartoznak, amelyek egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP-je nem éri el az EU-átlag 75 százalékát. Magyarországon egyedül Közép-Magyarország (azaz Pest megye és Budapest) tartozik a fejlett régiók közé, a többi eddig a magasabb támogatási kategóriába esett.

A következő hétéves költségvetés tervezete szerint létrejönne egy harmadik, úgynevezett átmeneti régiókategória is, amelybe azok a területek kerülnének, amelyek egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 75 és 90 százaléka közé esik. A 2014–2020-as időszak költségvetését meghatározó javaslat ezeket a régiókat jelentősen támogatná, így a szegényebb régióknak kevesebb forrás jutna. Magyarországnak nincs olyan területe, amely ehhez az átmeneti kategóriához tartozna, vagyis automatikusan kevesebb forrást kap majd. Az sem kedvez Magyarországnak, hogy az EU-támogatásokat a tagállamok GDP-jének 2,5 százalékában maximálnák: a magyar GDP évek óta nagyon rosszul alakul.

A jelenlegi költségvetési ciklus támogatásaival is sok dolga lenne egyébként a kormánynak. A 2007 és 2013 között megítélt, a hazai társfinanszírozással együtt több mint 8000 milliárd forint fejlesztési forrásból eddig alig több mint 3100 milliárd forintot fizettek ki a megvalósult fejlesztésekre. Igaz, ennek a dupláját, több mint 6200 milliárd forintot kötöttek le szerződésekkel, azaz elvileg ennyi forrásnak már biztos gazdája van. A maradék milliárdokat 2013 decemberéig le kell kötni, és 2015 végéig ki kell fizetni. Ami akkor a kasszában marad, megy vissza az uniós közösbe.

Orbán Viktor sokszor kinyilvánította: azt szeretné látni, hogy a források 100 százalékát elkölti Magyarország. Ahogy múlnak a hónapok, erre egyre kevesebb az esély – bár az is igaz, hogy a utóbbi időkben nemcsak kommunikációs téren gyorsítják a pénzek kifizetését, de a folyamatkoordinálást is a legfelsőbb szinteken végzik.

2,5%

AZ EU-TÁMOGATÁSOKAT a tagállamok GDP-jének 2,5 százalékában maximálnák. Ezzel Magyarország nem járna jól, mert a GDP évek óta nagyon rosszul alakul

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.