Az elfogadott törvényszöveg szerint januártól a gáz- és más közművezetékek tulajdonosainak minden méter után évente 125 forintot kell befizetniük az államkasszába. A parlament az adó szintjét az utolsó pillanatban emelte 100-ról 125 forintra, illetve vonta ki a fizetési kötelezettség alól a magánirányítású Mol és az állami MVM központi gáz-, illetve áramhálózatát. Ezen túlmenően csak a „családi” használatú vezetékek nem adóznak. A FEF szerint így évente további nyolcmilliárd forint fizetési kötelezettség sújthatja az ágazatot. Az elnök hozzátette, hogy ez a még pozitív eredményt felmutató gázelosztó társaságok jövő évi várható nyereségének is körülbelül a felét elviszi (a Tigáz veszteséges).

A másik felet az a szintén elfogadott szabály, miszerint a kormány a 19 százalékos nyereségadóra tett nyolcszázalékos energiaszolgáltatói jövedelemadót (közkeletű nevén Robin Hood-adót) jövő évtől nem 11, hanem 31 százalékra növeli. Tajti Péter szerint az ebbe a szabályba foglalt leírási lehetőség életszerűtlen. A kormány ugyan lehetővé teszi, hogy az összesen 50 százalékos nyereségadó terhelést 15,5 százalékkal csökkentsék, de ebben csak nagyszámú munkahelyet teremtő beruházások számíthatók bele. Új üzemek, vezetékek ugyanakkor a gázrendszerek 99 százalékos kiépítettsége mellett nem várhatók. Új munkahelyeket kevéssé teremtő beruházások viszont szükségesek lehetnek a szolgáltatás színvonalának fenntartása érdekében. Ám ezeket – elemzéseik szerint – nem írhatják le az új adóból.

Azt, hogy a Mol nagynyomású gázvezeték-hálózatát a törvényalkotók kivonták az adófizetési kötelezettség alól, súlyosan diszkriminatív lépésnek nevezte Tajti. A gázipari vezető korábban lapunknak épp azt vetette fel, miért vetnek ki egyforma adót egy naponta több millió és egy naponta néhány száz köbméter gázt forgalmazni képes vezetékre. A parlamenti elfogadás előtt azt ígérte, többek között ezt a javaslatukat is igyekeznek eljuttatni az illetékesekhez. (A jelek szerint ez nem járt sikerrel, sőt: végül a Mol-tulajdonú nagy kapacitású vezetékeket teljesen kivonták az adó alól.)

Szakértők szerint az energiaipar ettől még nem fogja tudni áthárítani a többletterheket a lakosságra, mivel lakossági tarifáit is az állam határozza meg. Néhány hónapja Tajti Péter még épp arról nyilatkozott lapunknak, hogy a szabályozott árú energiapiacokon párját ritkító módon a hatósági tarifák nekik még garantálnak némi – igaz, a korábbiak felére rúgó –nyereséget.

A FEF továbbra sem érti, hogy ha az állam egyik oldalon elismer számukra egy bizonyos költség- és haszonszintet, akkor másik soron miért veszi el azt. (A fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló gázrendszerek működtetői, a gázelosztók természetes monopóliumnak minősülnek, így tarifájuk nem piaci versenyben alakul ki, hanem azt az állam – pontosabban a Magyar Energia Hivatal –szabja meg különféle vizsgálatokat követően.)

Szakértők szerint ilyen esetben a mérleg javítására már csak a fejlesztések, karbantartások elmaradása adódik. Ám Tajti Péter ettől a lehetőségtől is mereven elzárkózott, mondván: a szolgáltatás minőségét jelen helyzetben is minden eszközzel tartani kell.

Az E.ON zsanai gáztárolója. Az állami ármeghatározás miatt nem tudják továbbhárítani a terheket