Garamvölgyi László rendőrségi szóvivő szerint ugyanakkor nálunk még a szakemberek is bagatellizálni próbálják az internet használatának veszélyeit, vagy pedig épp ellenkezőleg, túlzásokba esnek, ezért nem csoda, ha egy átlagos felhasználó nincs tisztában sem a valós veszélyekkel, sem a védekezési lehetőségekkel. Ez is közrejátszik abban, hogy például miközben az emberek 80 százaléka komolyan tart attól, hogy kárt vagy valamilyen problémát okoznak neki ismeretlenek a világhálón keresztül, száz átlagos felhasználóból 60 évekig nem módosítja számítógépe, okostelefonja jelszavát. És a legtöbben azt sem tudják, miképpen óvhatják meg magukat az adathalászok támadásaitól vagy más bűncselekményektől. Egyáltalán: milyen bűncselekményt követhetnek el sérelmükre a neten?

Garamvölgyi egy tegnapi előadásában rámutatott arra, hogy alig van olyan bűncselekmény, amit az interneten ne követtek volna már el. Nemrég már virtuális emberrablás is történt; a váltságdíjat azonban nagyon is valóságos pénzben kellett kifizetni az „áldozat” családjának.

Az eset Mexikóban történt, ahol évente ezerszám követnek el emberrablásokat, így az emberek másképp reagálnak a „nálunk van a férje, fizessen, vagy meghal” típusú e-mailekre, mint adott esetben Magyarországon tennék. Az emberrablók mobilon felhívták kiszemelt áldozatukat, és arra utasították, ha kedves a családja élete, menjen az általuk megadott helyre. Ott újra megfenyegették: kapcsolja ki a mobilját, és meghatározott ideig tartsa kikapcsolva, különben nagy bajba kerül a családja. Közben a családnak zsaroló e-mailt küldtek, s mivel se telefonon, se mailben nem érték el a hozzátartozójukat, komolyan vették azt, és fizettek. Mire kiderült, hogy az egész csak átverés volt, az „emberrablók” már hét határon túl voltak a váltságdíjjal.

Garamvölgyi elismerte: egy magyar internetfelhasználó számára nevetségesnek tűnhet, hogy egy feltehetőleg tehetős család (szegény embereket nem szoktak ugyanis elrabolni) bedőlt egy ilyen trükknek, de – emlékeztetett – amikor nálunk elterjedt a hír, hogy a rendőrség blokkolni fogja azoknak a számítógépeit, akik nem fizetik be az ilyen-olyan okból kiszabott, amúgy nem is létező internetbírságot, számos telefont kapott az ORFK – a legtöbben felháborodtak, de sokan voltak, akik az után érdeklődtek, hogy milyen számlára kell befizetniük a büntetést, mert elhitték az interneten terjesztett ostobaságot.

Emberrablást ugyan Magyarországon még nem követtek el a világháló segítségével, sok más bűncselekményt azonban ezrével. Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi elnökhelyettesének tájékoztatása szerint az idén 600 nyomozást indítottak szerzői jogok megsértéséért. Ezekben az elkövetők 2,5 milliárd forint kárt okoztak a jogtulajdonosoknak. Ezek között nyolc nagy ügy volt, amikor számos olyan szervert foglaltak le, amelyeken egyenként több ezer filmet, szoftvert és zeneművet tároltak illegálisan.

A NAV nyomozati hatáskörébe tartozó bűncselekmények között az interneten elkövetett jogsértések száma még mindig messze elmarad a „hagyományos bűntettekétől”, ám egy-egy internetes ügyben olykor lényegesen nagyobb az okozott kár, mint a klasszikus esetekben. Sors László hangsúlyozta: a NAV célja elsősorban nem a zenét letöltő és egymás közt megosztó fiatalok lefülelése.

Azokat akarják azonosítani és rács mögé juttatni, akik az úgymond ingyen letölthető, valójában jogosulatlanul értékesített, jellemzően a jogtulajdonosoktól hackermódszerekkel ellopott tartalmakkal illegálisan kereskednek. Ők ugyanis nemcsak milliárdokkal károsítják meg a jogtulajdonosokat, adót sem fizetnek. Azok, akik különböző pénzkímélő technikákkal fizetnek az olcsón megszerzett tartalmakért, többnyire valamelyik adóparadicsomban bejegyzett offshore cég számlájára utalják a pénzt, bár erről ők mit sem tudnak.

A NAV számára új kihívást jelent az internetes kereskedelem térnyerése. Többnyire azokkal a cégekkel van gond, amelyek csak a világhálón léteznek; azaz nincs postacímük, székhelyük, telefonos elérhetőségük, nincs hol és kinél reklamálni, ha a vásárló becsapva érzi magát. Ezek nagy része ugyanis részben vagy egészben ismeretlen eredetű, gyakran kifejezetten rossz minőségű vagy hamis árut forgalmaz. Az idén egy nemzetközi akció keretében 260 olyan weboldalt blokkoltak az uniós vámhatóságok, amelyeken olyan gyógyszereket kínáltak, amelyeknek a 86 százaléka hamis volt.