– Az egyszerű beszólásoktól egészen a fizikai erőszakig mindenre kíváncsiak voltunk – hangsúlyozta a felmérés egyik készítője, Keresztes Jenő.

A négyszáz válaszadó átlagosan hét éve hajléktalan, közel negyedük már több mint tíz éve fedél nélküli. Több mint felük az éjjeli menedékhelyeket, ötödük az utcát jelölte meg lakhelyeként. Elhagyott épületekben, kunyhókban, sátrakban közel harmaduk él. Megkérdezték tőlük, hogy mit gondolnak, mi jut eszükbe az embereknek a hajléktalanságról. A válaszadók fele szerint elsősorban a hajléktalanok külső jellemzői, hogy koszosak, büdösek. Ezt az agresszivitás követte, az alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás és a bűnözés. Emellett sokan gondolták, hogy az emberek negatív belső tulajdonságokat kapcsolnak a hajléktalanokhoz, a butaságot, a lustaságot, a szerencsétlenséget. – A hajléktalan emberek érzik, hogy rossz a megítélésük, sok negatív előítélet kapcsolódik hozzájuk, ez hatással van a saját magukról kialakított képükre is – magyarázza Keresztes Jenő.

A válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy a hajléktalanokat éri valamilyen hátrányos megkülönböztetés. A többség szerint ez elsősorban a nem hajléktalan civilektől érkezik (fiatalok, járókelők),míg a megkérdezettek harmada a közterület-felügyelőket, közel negyede pedig a rendőröket említette. A megkérdezettek 75 százalékával bántak már megalázó módon, ebben nincs különbség a férfiak és a nők között. A legtöbben azt mondták, hogy a közterület-felügyelők, a rendőrök és a nem hajléktalan civilek alázták meg őket. De

az egészségügyi dolgozókat és a szociális munkásokat is sokan említették, ami Keresztes Jenő szerint azért figyelemre méltó, mert ezeknek az embereknek kellene segítséget nyújtaniuk. Arra a kérdésre, hogy hol tapasztaltak hátrányos megkülönböztetést, a legtöbben a tömegközlekedést említették. 43 százalékukat szállították már le azért, mert hajléktalanok. – Természetesen ebben benne vannak azok is, akik nem vettek jegyet, de olyanok is, akik például életkoruk miatt ingyen utazhattak volna – mondja, hozzátéve, hogy a hajléktalanoknak muszáj sokat utazniuk, mert az ételhez, fürdéshez, hivatalos papírokhoz, munkához a város különböző pontjain juthatnak hozzá.

Az Alkotmánybíróság a héten megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, melyek szerint szabálysértést követ el, aki az utcán él. A kutatás szerint a hajléktalanok 23 százalékával szemben intézkedtek az alaptörvény-ellenesnek nyilvánított passzusok alapján. – Nagyon reméljük, hogy a döntés után a hatóságok valamelyest visszavonulnak, és enyhül az utcán élők zaklatása – mondja Keresztes Jenő.