„Nevezett ellen a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitánysága (...) feljelentést tett, mert 2011. szeptember 30. napján 8 óra 00 perckor Budapest, VIII. ker. Keleti Pu. illetékességi területén több társával együtt a kövön üldögélt” – részlet egy tavaly őszi határozatból, melyet a józsefvárosi önkormányzat közrendvédelmi akciójának keretében hoztak. A határozatban szerepel még, hogy a szabálysértési ügyintéző enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a tetten ért hajléktalan elismerte, hogy egy kövön üldögélt.

Rendőrök vitték el a közterületről a józsefvárosi hajléktalanokat tavaly szeptemberben

Az ilyen határozatok alapját képző jogszabályokról mondta ki az Alkotmánybíróság (AB), hogy alaptörvény-ellenesek. Ezért a testület megsemmisítette a szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát, vagyis az utcai hajléktalanságot. Megsemmisítette azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, valamint a tulajdon elkobzására.

Az AB közleménye szerint megállapították, hogy sem a hajléktalanok közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását. A hajléktalanság ugyanis a testület szerint szociális probléma, amit az államnak a szociális eszközökkel és nem büntetéssel kell kezelnie. A határozat szerint ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből közterületen él, az az alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével összeegyeztethetetlen.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosának indítványa alapján az AB megvizsgálta azon rendelkezéseket is, melyek felhatalmazást adtak a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek arra, hogy rendeletben pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat határozzanak meg. (Ilyen volt például Józsefvárosban a guberálás.) A testület megállapította, hogy a törvény rendkívül széles jogkört biztosít a helyi önkormányzatoknak a tiltott magatartások meghatározására, ráadásul a visszaélés veszélyét növeli, hogy gazdasági érdeket teremt azzal, hogy a rendeleteik alapján beszedett bírságok teljes mértékben az önkormányzatok bevételét képezik. Az AB szintén megsemmisítette az elkobzás önkormányzati rendeletben való előírását lehetővé tevő szabályokat. – A tulajdonhoz való jog alapvető jog, amely csak törvényben korlátozható – közölte a testület.

A határozathoz négy alkotmánybíró különvéleményt fűzött. Dienes-Ohm Egon például megjegyezte, hogy a hivatkozott rendelkezések megsemmisítése esetén az önkormányzatoknak semmilyen jogi eszköze nem marad arra, hogy felléphessenek azokkal a közösségellenes magatartásokkal szemben, amelyek a sűrűn látogatott közterületeken (például metróaluljárókban) való lakhatással nemcsak zavarják az adott terület rendeltetésszerű használatát, hanem veszélyeztetik az emberi életet, egészséget, vagyonbiztonságot.

– Hagyják békén a hajléktalanokat – Lövétei István alkotmányjogász szerint röviden így foglalható össze az AB döntése. Ezzel a kérdés jogilag le is zárult, bár szerinte manapság nem túl erős a jogfegyelem, így ha valaki nagyon akarja, újra próbálkozhat a hajléktalanok fegyelmezésével más formában. Értelme azonban szerinte eddig sem volt és ezután sem lesz. – Ezeket a szabályokat soha nem tudták rendesen betartatni, csak egyik fától a másikig küldték ezeket a szerencsétlen embereket – tette hozzá. Kártérítést azonban a megbírságoltak csak akkor kérhetnének, ha visszamenőleges hatállyal semmisítették volna meg a szabályokat.

A hajléktalanok eltüntetését lehetővé tevő szabályokat nem egyforma intenzitással alkalmazták az önkormányzatok. Szakemberek szerint a legkomolyabban Józsefvárosban, Zuglóban, Csepelen és Újpalotán vették a kérdést. A hajléktalanellenes szabályok ellen többször tiltakozó A Város Mindenkié jogvédő csoport az AB döntése után felszólította a „hajléktalan emberek hatósági üldözésének szószólóit”, Kocsis Máté józsefvárosi polgármestert, Pintér Sándor belügyminisztert, Soltész Miklós szociális államtitkárt és Tarlós István főpolgármestert, hogy kérjenek elnézést a hajléktalan emberektől.