A magyar történelem során először sikerült elérni – hangsúlyozta –, hogy 1990-ben szabad választást tartsanak, és ez azóta sincs másként: valamennyi 18. életévét betöltő magyar állampolgár mindenféle cenzus nélkül leadhatta a voksát. Hack az egyeztetések során más kérdésekkel foglalkozott, annyit azonban mégis leszögezett, hogy ami most történik, az drámai szembefordulás az akkori törekvésekkel. Az előzetes regisztráció bevezetése a szavazásra jogosultak jelentős részét korlátozza ugyanis abban, hogy élhessen a választójogával – szögezte le. Az egykori szabad demokrata politikus szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy feliratkozás nélkül is mindenki szavazhasson.

Ezért szerinte semmi szükség arra, hogy egy olyan országban, ahol az emberek még a saját érdekükben kötelező tüdőszűrésre sem mennek el, a választói névjegyzékbe történő felvétel érdekében bárkit az okmányirodákba kényszerítsenek. Ráadásul azt sem látni – tette hozzá –, hogy erre a feladatra a hivatalokat miként készítik fel. Az pedig további súlyos jogkorlátozást jelent, hogy mindazokat, akik csak a választás előtt néhány nappal döntenék el, akarnak-e voksolni, minden ésszerű indok nélkül megfosztják a választójoguktól – jelentette ki Hack Péter.

Az egykori politikus úgy véli, miközben a kampánykiadások mérséklésének szándéka méltányolható, a hirdetési lehetőségek szűkítése nem, hiszen valószínűleg a most tiltólistára vett internetes reklám lenne a legolcsóbb. Hack szerint ez azt is jelenti, hogy a választók nem ismerhetik meg az egyes pártok egymással versengő álláspontját, ami további súlyos jogkorlátozás. Ha a Fidesz 2014-ben olyan választási szabályok mellett nyerne, amelyek a szavazáson való részvétel és az információhoz jutás lehetőségét egyaránt igyekeznek szűkíteni, igencsak megkérdőjelezhető lenne a győztes párt legitimitása –fogalmazott Hack Péter.

Nagyjából mindegy, hogy milyen választási rendszert akar a kormányoldal, ha arról nem kíván senkivel érdemi egyeztetést folytatni. Az ilyen törekvés elfogadhatatlan és felháborító – ez a véleménye az Ellenzéki Kerekasztal egy másik résztvevőjének. Fodor Gábor – aki akkor a Fidesz tagja volt – kijelentette: 1989-ben még az volt a szokás, hogy az alapvető kérdésekben konszenzusra törekedjenek, s ez történt a választójoggal kapcsolatos törvények előkészítése során is. Fodor emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az egykori MSZMP – bízva abban, hogy a párt jelöltjeit jobban ismerik – egyéni választókerületi rendszerben gondolkodott, míg az ellenzéki pártok tiszta listás választást akartak. Végül kompromisszum született, és a szocialisták a vegyes rendszernek köszönhetik, hogy egyáltalán parlamenti tényezővé váltak, hiszen egyetlen egyéni mandátumot sikerült megszerezniük: Püspökladányban Szűrös Mátyás nyert, de a többiek csak listán kerültek be a parlamentbe. Fodor úgy véli, ezért is sokat kockáztat, aki a választási szabályokkal barkácsol.

Lehet persze szerinte vitatkozni a konkrét elképzelésekkel is, hiszen a regisztráció bevezetése egyértelműen a Fidesszel nem szimpatizáló választók távoltartását szolgálja. Fodor kijelentette: ugyanilyen trükközés a választókerületek átalakítása, s az is, hogy a választási rendszert a jelenleginél még aránytalanabbá teszik, tehát a győztes mindent visz. A kampány korlátozása viszont akár jó ötlet is lehetne – vélekedett –, de az internetes média kirekesztése már vitatható, s nehezen betartható, ráadásul ennek rossz, politikaellenes üzenete is lehet. Fodor szerint szerencsésebb lenne, ha minden létező kommunikációs csatorna számára előírnának valamilyen minimális tájékoztatási kötelezettséget, hiszen a kampány idején az embereknek joguk van ahhoz, hogy a döntéshez szükséges információk birtokába jussanak.

Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalások 1989 szeptemberében