Érvénytelen a sukorói telekcsere-szerződés

Harmadfokon is érvénytelennek mondták ki a magyar állam (MNV Zrt.) és Joáv Blum izraeli-magyar kettős állampolgár között 2008 júliusában megkötött telekcsere-szerződést: a Kúria kedden kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvénybe ütközött a kontraktus aláírása.

Az ominózus szerződés értelmében Blum pilisi és albertirsai területeiért cserébe (amelyek érintik a tervezett M4-es autóút nyomvonalát) állami tulajdonban lévő, összesen 70 hektárnyi sukorói ingatlanokat kapott volna. A megállapodást még 2009 őszén Oszkó Péter, akkori pénzügyminiszter utasítására támadta meg az MNV Zrt. Az első fokon eljáró Fejér Megyei Bíróság tavaly decemberben érvénytelennek nyilvánította a kontraktust arra hivatkozva, hogy színlelt szerződésről van szó. Abban ugyanis nem szerepelt, hogy a cserét valójában Joáv Blum kezdeményezte azzal a céllal, hogy az általa képviselt befektetők Sukorón King’s City néven egy komplex turisztikai és kaszinóberuházást valósítsanak meg. Az elsőfokú ítéletben az áll: a kontraktusból az utolsó pillanatban azért került ki a sukorói kaszinóprojekt megnevezése, mivel a vagyonkezelőnél többen is aggályosnak tartották, hogy Blum ezzel az aktussal nyilvános pályáztatás nélkül juthat nagy értékű velencei-tavi ingatlanokhoz.

Blum fellebbezését követően a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott. Az ítélőtábla az idén nyáron meghozott jogerős döntésében fenntartotta az elsőfokú ítéletet, ám megváltoztatta annak indoklását. Eszerint a csereszerződés nem színlelt volt, hanem a „jogszabályok megkerülésével köttetett”, a célja elsődlegesen nem Blum földjeinek állami megszerzése volt, hanem az, hogy a sukorói telkek a befektetők birtokába kerüljenek.

A harmadfokon eljáró Kúria előtt Köves Péter ügyvéd, Blum jogi képviselője az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelemre hivatkozva kifejtette: álláspontjuk szerint a szerződés jogszerűen köttetett, szó sincs arról, hogy a sukorói földek nyílt pályáztatását kívánták volna elkerülni a csereügylettel. Kitért arra is, hogy nemcsak az M4-es út megépítése lehet közérdek, hanem a Velencei-tó partjára tervezett idegenforgalmi beruházás is, ami jelentős bevételeket hozhatott volna a magyar államnak, továbbá több ezer új munkahelyet teremtett volna.

A Kúria elutasította Blumék felülvizsgálati kérelmét. Kollár Márta tanácsvezető bíró közölte: az ítélőtábla döntése hatályban marad, mivel a telekcsere-szerződés valóban érvénytelen. Az első- és a másodfokú ítéletek indoklását azonban a Kúria megváltoztatta: azért érvénytelenítette a kontraktust, mert az jogszabályba, mégpedig a Nemzeti Földalapról szóló törvénybe ütközik. Az ítélet szerint a termőföldként nyilvántartott sukorói területek nyílt pályáztatását csak abban az esetben lehetett volna mellőzni, ha a Blum által felajánlott csereingatlanokra közérdekből szüksége lett volna a magyar államnak. A Kúria szerint Blum 183 hektáros pilisi és albertirsai ingatlanaiból azonban csupán 10 hektárnyi rész kell a tervezett M4-es út megépítéséhez. Ezt a területet viszont vásárlással vagy kisajátítással is megszerezheti a magyar állam, a további 173 hektárra nincs szüksége. A telekcsere-szerződés ügyében büntetőeljárás is folyik: különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt emeltek vádat öt személy, köztük Tátrai Miklós, az MNV Zrt. egykori vezérigazgatója ellen. A büntetőper jövő januárban kezdődik Szolnokon.

A vitatott sukorói terület madártávlatból
A vitatott sukorói terület madártávlatból
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.