Az egészségbiztosító és a háziorvosok mellett a gyógyszerészek és a kórházak ellenőrzéssel foglalkozó hivatalnokai is hamarosan vizsgálhatják a betegek kórtörténetét, a taj számmal igénybe vett ellátásokat, terápiákat – derül ki a parlament előtt lévő legújabb egészségügyi salátatörvény tervezetéből. A javaslatot kedden az egészségügyi bizottság általános vitára alkalmasnak ítélte.

A kórházak fenntartásáért felelős GYEMSZI taj számhoz való hozzáférését az ellátásszervezési feladataival indokolta az államtitkárságot képviselő Cserháti Péter helyettes államtitkár. Az adatbiztonság garanciájaként rögzítették, hogy a GYEMSZI-nek a taj számhoz kapcsolódóan átadott egészségügyi adatokból úgynevezett kapcsolati kódot kell képeznie, majd ezt követően törölnie kell a taj számot. Az indoklás szerint a patikusok pedig azért nézhetnek bele a tajtörténetbe, hogy nagyobb biztonsággal tudjanak az orvos által felírt gyógyszer helyett más, olcsóbb szert ajánlani.

A betegnek van lehetősége arra, hogy írásban megtiltsa a gyógyszerésznek vagy a háziorvosnak, hogy belenézzenek tajtörténetükbe, de vélhetően nem tilthatják meg ugyanezt az ellenőrzést végzőknek. Két képviselő is firtatta, hogy a taj szám használatával kapcsolatos jogok bővítése közben vajon nem sérül-e a titoktartás, ám Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár igyekezett megnyugtatni mindenkit. Azt mondta, a titoktartási kötelezettség mindenkire vonatkozik, aki a beteggel kapcsolatba kerül.

A javaslat a gyógyszerészeknek két betegségcsoporttal kapcsolatban – a szexuális úton terjedő kórokra, illetve a mentális problémák kezelésére felírt szerekről – tartalmaz korlátozást, nem engedi, hogy ezekről az egészségbiztosító adatbázisából információt kapjanak. „Lyukas az elgondolás” – minősítette lapunknak ezt a kitételt egy gyakorló gyógyszerész, aki szerint ez a passzus veszélyt jelenthet a betegekre. Vannak ugyanis egymással nem szedhető szerek, ha a patikus a már szedett gyógyszerről nem szerezhet tudomást, az veszélyezteti a beteg életét. Mint mondta: ez legalább akkora butaság, mint az a szabály, miszerint a háziorvos hivatalosan nem szerezhet tudomást, ha a betege HIV-fertőzött. Egy másik gyógyszerész mindehhez hozzátette: az új szabály ugyanakkor növelheti a betegek biztonságát, mert ha a beteg olvashatatlan kézírású receptet mutat be, akkor elég lesz belepillantani az adatbázisba, és azonnal kiderül, hogy milyen gyógyszert kell kiadni.

A háziorvosok már januártól használhatják azt a rendszert, amellyel követni tudják, hogy a betegek milyen gyógyszert váltottak ki, vagy másutt milyen orvosi szolgáltatást vettek igénybe. Ám úgy tűnik, hiába nyitották meg számukra ezt a lehetőséget, kíváncsiságukat még nem sikerült felcsigázni. Miközben a háziorvosi praxisokban már több mint tízmillió orvos-beteg találkozás történik, az OEP úgynevezett betegútkövető rendszerét még tízezerszer sem vették igénybe.