A halálbüntetésről – amit az Alkotmánybíróság még 1990-ben alkotmányellenesnek minősített – szinte minden kirívóan súlyos bűncselekmény után fellángolt a vita. Elsőként Tóth Tamás volt sárszentmihályi polgármester kezdeményezte, hogy állítsák vissza ezt a büntetési nemet. Egy bűnözőpáros a kilencvenes évek elején rablógyilkosságok sorát követte el, és az egyik fegyveres támadásnál Tóth fiát is megölték. A két tettest életfogytig tartó börtönre ítélték, de az akkori szabályok szerint az elkövetők későbbi feltételes szabadon bocsátását nem lehetett kizárni. Vagyis mindazok, akiket akkoriban marasztaltak el valamilyen főbenjáró bűncselekmény miatt, előbb-utóbb elhagyhatják a börtönt –ténylegesen életfogytiglani szabadságvesztést a bíróságok 1999 óta szabhatnak ki. Tóth 1996-ban aláírás-gyűjtési akcióba kezdett, s bár sikerült megszereznie a népszavazás kiírásához szükséges számú aláírást, a referendumot a parlament nem rendelte el, mert az Országos Választási Bizottság a kezdeményezést visszautasította. Az ok: a halálbüntetést nemzetközi egyezmények tiltják, s azokhoz Magyarország is csatlakozott.

A móri bankrablás után Magyarországnak komolyan meg kell fontolni a halálbüntetés visszaállítását – közölte később Orbán Viktor ügyvezető miniszterelnök utolsó kormányfői rádióinterjújában, 2002 májusában. Ezt a szankciót korábban maga is helytelennek tartotta – fogalmazott –, de megváltozott a véleménye annak nyomán, hogy személyesen találkozott a móri bankrablás áldozatainak hozzátartozóival. – Igaz, egyelőre nemzetközi szerződések nem teszik lehetővé ennek a büntetési formának a visszaállítását – jelentette ki. Elismerte, hogy Magyarország nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha visszaállítja a halálbüntetést, de akkor úgy gondolta, változhat az unió is. Orbán akkor még nem tudhatta, hogy a móri gyilkosság ügyében téves ítélet születik, s ha van halálbüntetés, nem a valódi tettest végzik ki.

Pécsett nyáron meggyilkoltak egy fiatal pszichológusnőt, utána újból fellángolt a vita. „A társadalom védelme megköveteli a halálbüntetés helyreállítását” – ezt írta közleményében a Kisgazda Polgári Szövetség. A Fidesz-frakcióban helyet foglaló kisgazda politikusok ezúttal markáns különvéleményt fogalmaztak meg, és jelezték azt is, hogy az ősszel javaslatot tesznek a halálbüntetés visszaállítására. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter gyorsan reagált, és kijelentette: sem nemzetközi kötelezettségek, sem etikai megfontolások miatt nincs erre lehetőség. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tényleges életfogytiglan legalább ilyen súlyos büntetés lehet. Az Országgyűlésben végül nem a kisgazda szövetség, hanem – a múlt heti gyerekgyilkossággal összefüggésben – ismét a Jobbik vetette fel a halálbüntetés ügyét, mondván, az kellő visszatartó hatással bírna. Orbán Viktor ezúttal a korábbihoz képest árnyaltabban fogalmazott. Kijelentette: „miközben számos filozófiai megközelítéssel egyetértek és egy közös beszélgetésben szívesen gondolnám tovább, most csak azt rögzíteném, hogy az Európai Alapjogok Chartája, amit Magyarország is ratifikált, egyértelműen tiltja a halálbüntetést”.