Hatalmasat bukhat a főváros a rossz tenderen
Októberre el kellett volna készülnie a Budapest három szennyvíztisztító telepén keletkező iszap ártalmatlanításának lehetőségeit taglaló megvalósíthatósági tanulmánynak, ám a határidőre még a közbeszerzési tendert sem sikerült lezárni. Ráadásul már az sem biztos, hogy az unió finanszírozza a tanulmány elkészítésének 222 millió forintos költségét. Az erről szóló szerződés ugyanis lejárt. Tanulmány híján viszont az unió nem támogatja az iszap ártalmatlanítását végző üzem, illetve az alternatív szállítási útvonalak kiépítését. Így ezek 5-6 milliárd forintos költségét is a fővárosnak kellene előteremteni. Vagyis Budapest több milliárdtól eshet el közbeszerzési ügyetlenkedése miatt – állítja Simonka Csaba, a főváros közbeszerzési bizottságának szocialista delegáltja.
A szennyvíziszap nagyja a csepeli szigetcsúcson épült központi szennyvíztisztító telepen keletkezik. Már a telep próbaüzemének 2009-es kezdetekor nyilvánvaló volt, hogy a szennyvíztisztítás után visszamaradó iszapot nem szállíthatják a XVIII. kerületi Cséry-telepre. A lakosság is hevesen tiltakozott, de a végszót a beruházást javarészt finanszírozó Európai Bizottság mondta ki, amely már 2008-ban kezdeményezte, hogy másutt és más módon ártalmatlanítsák az iszapot, mivel annak nagy mennyiségű és folyamatos szállítása erősen szennyezné a környezetet. Azt is kikötötték, hogy a próbaüzem csak az iszap sorsának rendezését követően kezdődjön el.
A főváros egy huszárvágással a városhatáron kívülre száműzte a problémát. Az iszapot a 2009-ben megkötött, majd tavaly meghosszabbított szerződés értelmében a BioSolid 2009 Konzorcium szállítja el. Nem a város másik végébe, hanem a lőrinci, az almásfüzitői és a csomádi lerakóba. Tavaly százezer tonna szennyezett iszapot utaztattak teherautókkal a fővárosi utcákon, körgyűrűn, autópályán.
Mindez eredetileg csak a próbaüzem végéig ment volna így. A főváros ugyanis kezdeményezte a projekt támogatási határozatának módosítását. Az unió ígéretet tett az ártalmatlanító megépítésének finanszírozására, ha előbb készül egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány. A főváros hezitált. Előbb a gödöllői Szent István Egyetemmel készíttette volna el a tanulmányt, de akkor az unió – mivel a kiválasztás nem közbeszerzés útján történt – nem fizetett volna érte. Így 2009 decemberében kiírták az első közbeszerzési pályázatot.
Három ajánlat érkezett, a vállalási ár 225 és 765 ezer euró között szóródott. A főváros először a legolcsóbb ajánlatot tevő céget hozta ki győztesnek, de a vesztesek megtámadták a döntést. A Közbeszerzési Döntőbíróság (KDB) helyt adott kérelmüknek, mondván, a győztes valóban nem teljesíti a kiírásban szereplő alkalmassági feltételeket. A főváros ekkor a második legolcsóbbat választotta, de ez a határozat is a KDB előtt kötött ki, amely ismét megsemmisítette a döntést, és többmilliós bírságot szabott ki. Ekkor érvénytelennek nyilvánították az eredményt, és tárgyalásos eljárást hirdettek, amelyre az előző körök megmaradt két ajánlattevőjét hívták meg. De a főváros Simonka szerint már a kiírásban hibát ejtett, így a KDB újfent bírsággal sújtotta. A felelős főosztályvezető viszont jutalomban részesült.
– A tender előkészítéséért felelős főosztály nem követett el hibát. A főváros mindig megtámadta a bírságot kiszabó határozatot, és eddig nem is fizetett. A közbeszerzési eljárások közismert jellemzője, hogy a résztvevők rendre megtámadják a döntést, a KDB pedig gyakorta önmagának is ellentmondó döntést hoz – veti ellen Szabó György (Jobbik), a fővárosi közbeszerzési bizottság elnöke, aki szerint ennél fontosabb, hogy a tender célja és műszaki feltételrendszere nem változott az elmúlt években. Ugyanarra a feladatra kerestek vállalkozót.
Az idén szeptemberben megjelent módosított ajánlattételi felhívásra a korábbi két pályázó jelentkezett, de már 980 ezer, illetve 999 ezer eurót kértek. A főváros ártárgyalásba kezdett, s a cégek egymás alá ajánlottak. A fővárosi közbeszerzési bizottság végül a legelső tender legdrágább ajánlatát adó – az új eljárásban viszont olcsóbbnak bizonyuló – CNF Konzorciumot hozta ki győztesnek. Így a főváros visszajutott a kiindulóponthoz. A szerződést – ha a határozatot nem támadják meg – 15 nap múlva írják alá.
