Homályban maradó magyar korrupciós szál?
– A Gripen-lízing körüli homály több mint tíz éve nem oszlik, a lehetséges korrupcióra pedig továbbra is számos megválaszolatlan kérdés utal. Az akkori politikai döntéshozók érdeke is az lenne, hogy egyszer és mindenkorra megnyugtatóan lezárjuk ezt a kérdést, az újra és újra megjelenő sajtóinformációk azonban inkább tovább erősítik a feltételezéseket. A Népszabadságban korábban megjelent brit vallomásrészletek alapot adhatnak akár egy hatósági vizsgálat újbóli megindításához, a dokumentumok jogászi áttanulmányozása után készek vagyunk megtenni a szükséges lépéseket – nyilatkozta lapunknak Dorosz Dávid, az LMP képviselője.
Legutóbb az osztrák Profil című lapban jelent meg tényfeltáró írás a Gripen-ügyben. Ebben Martin Staudinger, a lap külpolitikai újságírója ismertette Mark Cliffnek a brit korrupcióellenes hivatalban tett tanúvallomását, aki a korrupciós botrány egyik főszereplője, a néhai Tim Landon egyik pénzügyi tanácsadója volt. Landon dandártábornoknak, Pouilly gróf unokatestvérének a férjeként közvetlen rálátása volt a vitatott tranzakciókra, s azokban részt is vett.
A bécsi újságíró által hivatkozott Cliff-tanúvallomás állítólag közel ezeroldalas, ebből alig száz olyan van, amelyben valamilyen utalás szerepel Magyarországra vagy magyar szereplőkre. A Népszabadság megszerezte ezeket az oldalakat, bizonyos fejezeteiből pedig konkrét részleteket is közölt. A különböző feljegyzésekkel, emlékeztetőkkel alátámasztott tanúvallomásból egyértelműen kiderül, hogy a magyar Gripen-szerződés kapcsán a lobbistáknak 180 millió osztrák schilling kiadása keletkezett, amelyet „harmadik félnek” kellett kifizetniük, összesen öt különböző szereplőnek. Egy 2002 májusában keltezett feljegyzés alapján például Cliff azt mondja a tanúvallomásában: „ezt követően a Gróf közölte, hogy egy 300-500 ezer dollárnyi kifizetést kell eszközölni két csoportnak, a cseheknek és a magyaroknak”.
Az ügyben megkerestük a Legfőbb Ügyészséget is, hogy választ kapjuk arra: ismeri-e a vádhatóság a hivatkozott tanúvallomás teljes anyagát, kérte-e, vagy ha nem, hát kérni fogja-e azt a brit társszervektől, hogy a lehetséges magyar érintettséget megvizsgálja. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője azt mondta: a brit hatóság (amely előtt Mark Cliff a tanúvallomását tette) jogsegélykérelemmel fordult korábban a magyar ügyészséghez (házkutatást tartottak Pouilly gróf magyar érdekeltségeinél), de sem a jogsegélykérelem, sem pedig annak teljesítése során megszerzett információk nem utaltak magyar állampolgár érintettségére, illetve nem tartalmaztak olyan adatokat, amelyek alapján magyar joghatóság alá tartozó bűncselekmények miatt büntetőeljárás megindításának lenne helye.
„Egyetlen külföldi hatóságtól sem kapott a magyar ügyészség arra vonatkozó jelzést, hogy bármilyen magyar szála lenne az előttük e körben folytatott eljárásoknak. Amennyiben bármely külföldi bűnüldöző szerv vagy igazságügyi hatóság – a nemzetközi bűnügyi együttműködés szabályainak megfelelően – ilyen adatokat hozna tudomásunkra, azokat az ügyészség megvizsgálja és értékeli, majd megteszi a szükséges intézkedéseket” – fogalmazott Fazekas Géza.