Anna néni botorkál a hepehupás járdán. A 73 éves asszony az esztergomi temetőbe igyekszik, ahhoz pedig buszra kell szállnia. Tavaly még közlekedett a helyi járat, a megállója pár méterre volt a házától, most el kell mennie a 800 méterre lévő főútig, hogy felszállhasson egy helyközi járatra.

– A fiam szokott hétvégenként kocsival kivinni a temetőbe, de most nem akartam megvárni a szombatot, le kell szednem a sírról az elszáradt virágokat – magyarázza Anna néni, miért is vágott neki az útnak.

Az esztergomiak közül sokan már el is felejtették, hogy valaha közlekedtek helyi járatok a városban. Van, aki átnyergelt a kerékpárra, néhányan baráti-ismerősi autós „iskolajáratokat” szerveztek, a legtöbben pedig gyalogolnak. Ami már önmagában tortúra, tekintettel arra, hogy a városban évek óta egyetlen fillért sem költöttek járdaépítésre, -felújításra, mint ahogy a közutak karbantartására sem.

Esztergom mostanra gyakorlatilag megbénult. Mintha háború vagy természeti katasztrófa sújtotta volna Szent István városát: szinte semmi nem működik abból, amit egy települési önkormányzatnak kötelezően üzemeltetnie kell. A belvárosban kevesebb jele van a csődnek, de azt azért nem nehéz észrevenni, hogy a Dunakorzón lehulló levelekből a szél hatalmas kupacokat épít. Ami rendben is lenne így november táján, csakhogy a buckákat senki nem tünteti el a járdáról, az embereknek kerülgetniük kell a hetek óta terebélyesedő levélboglyákat. És ez még mindig kisebb kellemetlenség, mintha leesne az első nagy hó: nem lenne ugyanis, aki eltakarítsa az utcákról a havat. Papíron persze van rá pénz – a költségvetésben 4 millió forintot különítettek el rá –, de ez csak virtuálisan létező összeg, az önkormányzat számláján jelenleg mínusz 399 millió forint szerepel.

Esztergom október eleje óta fizetésképtelen, a magyar állam ekkor terhelte meg 400 millió forintos inkasszóval a város számláját. Ez az összeg a második részlete annak az 1,1 milliárd forintnak, amit az állam követel a januárban átvett esztergomi intézmények költségeinek fedezésére. A városvezetést nem érte váratlanul az inkasszó, fel is készültek rá: a szeptember közepén befolyt 1,2 milliárd forintos iparűzési adóbevételt még azelőtt gyorsan szétosztották, hogy az állam rátette volna a kezét a számlára.

Tétényi Éva polgármester elmondta, 887 millió forintot utaltak át az adósságrendezési eljárásban rögzített hitelezőknek, továbbá mintegy 350 millió forintot különítettek el a városi intézmények és a polgármesteri hivatal utolsó negyedévi működtetési költségeinek fedezésére, benne a munkabéreknek a kifizetésére. A maradék pénzt az elmaradt számlák rendezésére fordították. Az állami inkasszó napján alig néhány százezer forint volt a város számláján, ezért mutat jelenleg is mínusz 399 millió forintot.

Az önkormányzat pénzszerzési forrásai elapadtak: a hatalmas adósságállomány miatt kötvénykibocsátásra nem gondolhatnak, kimerítették az 1,6 milliárd forintos folyószámlahitel-keretüket, és nem találtak olyan pénzintézetet, amely működési hitelt nyújtana számukra. A nemrég bejelentett állami adósságátvállalás Tétényi szerint hosszabb távon akár rendezheti is Esztergom sorsát, ám a jelenlegi csődhelyzet felszámolásában nem segít.

Spórolni már nincs min. Az önkormányzat önként vállalt kötelezettségeire két éve egy fillér sem jut. Akadtak fájdalmas döntések (a mindennapos testnevelésóra vagy a babaúszás finanszírozásának megvonása), de Tétényi Éva szerint rengeteget takarítottak meg a korábbi Meggyes-éra pazarló gazdálkodásának felszámolásával. Megszüntették az önkormányzati újságot, a városőrséget, a polgármesteri reprezentációs keretet, véget vetettek a drága külföldi utazásoknak, leadták a cégvezetők számára lízingelt szolgálati autókat.

A jelenlegi csődhelyzetben azonban már nem az önként vállalható, hanem a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozására sincs pénz. De vajon lehet-e működtetni egy 30 ezres várost üres kasszával?

– Ez a nagy kérdés, és szerintem a kormány is pont erre kíváncsi – mondja Tétényi Éva. – Eddig is „Tesztergom” voltunk, az önkormányzatokat érintő változtatásokat rendre rajtunk próbálták ki. Jelenleg az egyik nagy kísérlet, hogy mi lesz azzal a 120 esztergomi polgárral, akik átmeneti segélyre vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosultak? Vagy meddig hiteleznek nekünk a közműszolgáltatók és a kötelező közszolgáltatásokat végző vállalkozások? Meddig lesz közvilágítás, meddig nem kapcsolják ki az áramot és a gázt az önkormányzati bérlakásokban?

A sötétség egyelőre nem fenyeget. Drága Bálint, a közvilágítást biztosító Tivi Kft. ügyvezetője kérdésünkre azt mondta, kivárnak, mivel bíznak benne, hogy az állami adósságkonszolidáció keretében lekerülhet az inkasszó a város számlájáról, és akkor az önkormányzat rendezheti az október eleje óta esedékes számlákat. Ami a segélyeket illeti, átmenetileg a megyei kormányhivatal vette kezébe az ügyet, és az államkincstár segítségével ki is fizették az éppen esedékes összegeket a rászorulóknak.

Bár a csőd okairól homlokegyenest mást gondol a polgármester és a Fidesz-frakciót vezető Steindl Balázs, abban egyetértenek, hogy nagyon kemény hónapok előtt áll a város. Steindl Balázstól megtudtuk, a testületben többségben lévő kormánypárti frakció is kezdeményezte már Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternél az inkasszó feloldását, ám nem jártak sikerrel. A frakcióvezető ugyanakkor biztos benne, hogy az állami adósságátvállalás megoldja majd Esztergom gondjainak jelentős részét. „Az biztos, hogy a település speciális helyzete miatt egyedi megállapodásra lesz szükség – tette hozzá Steindl Balázs.

Azt egyelőre nem tudni, mi lesz az esztergomi önkormányzat által fenntartott intézményekkel (óvodákkal, bölcsődével, könyvtárral, sportcsarnokkal) 2013 januárjában. Ha az inkasszó érvényben marad, pénz híján akár lakat is kerülhet a közintézmények kapujára.

A városháza valószínűleg tovább is kibírná. Tétényi Évát ugyanis nemcsak a hivatali munkatársai segítik, hanem egy 40-50 fős önkéntes támogató csapat is. A polgármester általában egy-két hónapra előre megbeszéli velük a várható feladatokat, eseményeket, a támogatói pedig kiválasztják, hogy miben tudnának segíteni. Így például ők készítik el a különböző ajándéktárgyakat pedagógusnapra, gyereknapra, és megszervezik az önkormányzat karácsonyi gyűjtőakcióját is. A külföldi delegációk számára süteményeket sütnek, gondoskodnak az italokról. Ha tolmácsra van szükség, kerítenek egy önkéntest, önkormányzati pénz úgysem lenne rá. Legújabb ötletük, hogy kiadnak egy 2013-as képes falinaptárt, amelybe a külföldi delegációknak sütött legjobb sütemények fotóit és receptjeit gyűjtik össze.

A temetőbe a helyközi járattal kell menni, mert a városon belüli tömegközlekedés is megszűnt