A Belügyminisztérium nem kívánt válaszolni a Népszabadság kérdéseire az ombudsman és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) vitájával kapcsolatban. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa egy panasz kapcsán vizsgálódott a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól elbocsátott 19, korábban közalkalmazottként foglalkoztatott takarítónő ügyében.

Összeszedhetik

A panaszos azt kifogásolta, hogy a korábban határozatlan időre szóló szerződéssel foglalkoztatott takarítónők helyére 22 közmunkást vettek fel, akiket a törvényben előírt bruttó 71 ezer 800 forintért alkalmaztak. A vizsgálatot követően Szabó Máté „a közfoglalkoztatás céljával alapvetően ellentétesnek” minősítette, ha azt az álláshelyek kiváltására kívánják használni úgy, hogy elbocsátják a munkavállalókat, és az így felszabaduló státusokat lényegesen alacsonyabb bérű közfoglalkoztatottakkal töltik fel.

A vizsgálat azt állapította meg, hogy az FKI Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjától közfoglalkoztatási program támogatását kérte 22 közfoglalkoztatott alkalmazására nyolcórás munkaidőben, takarítóként, udvari munkásként. Miután megkötötték az erről szóló szerződést, elbocsátottak 19, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban álló takarítót. Szabó Máté szerint a munkaügyi központtal megkötött hatósági szerződés nem felel meg az országos közfoglalkoztatási program jogszabályi feltételeinek.

Nem tesz eleget annak a követelménynek sem, hogy a közfoglalkoztatottak alkalmazását megelőző három hónapban, illetve a közfoglalkoztatás időtartama alatt ne szüntessék meg azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát.

Az FKI közleményben reagált az ombudsmani vizsgálat megállapításaira. Eszerint a közfoglalkoztatással összefüggő feladataikat az irányadó előírások szerint végezték, és az igazgatóság az április elsejei szervezeti átalakítás előtt állásfoglalást kért a fővárosi munkaügyi központtól annak érdekében, hogy a helyes gyakorlat szerint járjon el. A munkaügyi központ augusztus 22-én ellenőrzést tartott a fővárosi igazgatóságon, és ennek során egyetlen hiányosságot, jogszabálysértést sem tárt fel a közfoglalkoztatással vagy a hatósági szerződésben foglaltakkal kapcsolatban.

„A közfoglalkoztatással nem álláshelyek kiváltása volt a szándék, amit alátámaszt, hogy a közfoglalkoztatott dolgozók feladatköre bővebb, mint a korábban elbocsátottaké. Takarítói, udvari munkás-, kapusfeladatokat is ellátnak, valamint megfelelő végzettség esetén részt vesznek állagmegóvási, javítási, karbantartási, rakodási, logisztikai feladatok ellátásában is” – áll az FKI közleményében. Azaz: bruttó 71 ezer 800 forintért jóval több munkát végeztethetnek el, mint korábban a közmunkásoknál magasabb fizetésű takarítókkal.

Lényegében az ombudsman kifogásaira adott válaszokat ismételte meg a katasztrófavédelem illetékese szerkesztőségünknek. Attól a mellékes körülménytől a legkevésbé sem zavartatta magát a katasztrófavédelem, hogy kifogásaik az ombudsmant sem győzték meg. Szerintük két külön dologról van szó. Egyfelől: a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság létrejöttekor jelentős strukturális átalakítást hajtottak végre, másfelől: elbocsátották a takarítókat.

Az elődszervezetek (fővárosi tűzoltóság, polgári védelem, valamint a parlamenti tűzoltóságot is magába foglaló repülőtéri katasztrófavédelem) integrációját követően e három szervezet összesen 1928 státusából 1431 maradt. „A különbség – közel 500 státus – sem veszett azonban el, csak átalakult: a katasztrófavédelem jogszabályi változások miatt megnövekedett feladatainak biztonságos ellátása érdekében a végrehajtói állományhoz átcsoportosították”, magyarázza a katasztrófavédelem illetékese. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a később elbocsátott takarítók státusaiból tűzoltó, katasztrófavédő és más közvetlen beavatkozói (végrehajtói) közalkalmazotti munkakörök lettek. Arról, hogy az igazgatóságnál takarítókra is szükség lesz, vagy megfeledkeztek az új struktúra tervezésekor, vagy eleve úgy számoltak, hogy azt részben közmunkásokkal, részben a végrehajtó állománnyal végeztetik el; azaz ha épp nem oltanak tüzet, takarítanak a a tűzoltók – persze ingyen.

A magyarázkodások mögé nézve úgy tűnik: az FKI-nak valószínűleg kevesebb státusa volt, mint amennyire feladatai ellátásához szüksége lett volna, s miután nem kapott többet, trükközött. A takarítók rovására „csinált magának” néhány pluszstátust, az emiatt elvégzetlenül maradt takarítói feladatokat pedig közmunkásokkal oldotta meg, részben – külön juttatás fizetése nélkül – paranccsal az állományra testálta.

Szerettük volna megtudni a Belügyminisztériumtól, hogy hasonló gyakorlatot követnek-e majd a tárca más szervezetei is, ha a törvényben előírt többletfeladataik ellátásához nem kapnak pluszstátusokat, de erre a kérdésre nem kaptunk választ. Pedig a kérdés a katasztrófavédelmen túlmutató: az olcsó állam igényével ugyanis könnyű egyetérteni, kérdés, hogy a végén minden poszton közmunkások működtetik-e majd az államot. És ez is kérdés, hogy az FKI 22 közmunkását hogy számolják el a közmunkaprogramban, amikor az ő foglalkoztatásuk ára az, hogy a munkáltatójuk „csinált” 18 munkanélkülit.