A jövő év egyetlen vállalható célja a csőd elkerülése lehet
Így a fővárosi bevételek tervezhetetlenek. A hivatal ennek ellenére a törvényi előírásoknak megfelelően valószínűleg decemberben benyújtja a tervezetet, ám a Fővárosi Közgyűlésben aligha veszi bárki is komolyan az abban szereplő számokat. Inkább az erősen felduzzasztott céltartalékokban reménykednek. De abból se juthat mindenkinek.
– Budapest jövő évi gazdálkodása modellezhetetlenné vált. Az év közben előálló gazdasági-pénzügyi helyzeteket élesben kell majd kezelni, ami beláthatatlanul kockázatos vállalkozás. Tarlós István főpolgármester ebben a helyzetben aligha mondhat többet annál, mint hogy a városvezetés megpróbálja elkerülni a csődöt – véli Tüttő Kata szocialista képviselő. Már ez sem lenne kevés vállalás.
– Nem csupán a kockázata, de a valószínűsége is nagy annak, hogy Budapest csődbe megy. Sőt már az idén előállhat az a helyzet, hogy a fővárosi önkormányzat vagy valamely cége képtelen kifizetni a számláit. Nincs hová hátrálni többé – állítja Atkári János, az előző főpolgármester pénzügyi helyettese, a jelenlegi volt tanácsadója, aki nem tagadja, hogy ez a kijelentés a Demszky Gábor nevével fémjelzett korszakban is többször elhangzott, nemegyszer az ő szájából, de jó lenne, ha a döntéshozók végre felismernék: a jelenlegi helyzet most sokkal súlyosabb.
Akkor az volt a tét, hogy a szolgáltatások színvonala süllyed, a BKV járműparkja amortizálódik, a város nem képes biztosítani intézményeiben a törvényi minimumot, nem jut elég pénz a hajléktalanellátásra. Ennek is súlyos következményei lettek. De most a főváros közvetlen fizetőképessége került veszélybe.
Már nem sok kell hozzá, hogy beteljesedjen a fővárosi LMP-frakció vezetőjének, Kaltenbach Jenőnek a jóslata: a fővárosi önkormányzat súlytalan gittegyletté válik. Orbán Viktor kormánya módszeresen kiéhezteti Budapestet. Első körben még a kerületek ölébe hullott a fővárosi büdzséből kivett manna az idegenforgalmi és az iparűzési adó újraelosztási gyakorlata miatt. Jövőre pedig csaknem százmilliárd forinttal kevesebb központi forráshoz juthat Budapest, ha a gazdasági tárca ötletei megvalósulnak. S ezúttal a kerületek is veszítenek. A fővárosi önkormányzat 50 milliárddal, a kerületek 47 milliárddal kapnának kevesebbet az ideinél. A fővárosi önkormányzat bevételeinek a negyedét veszítené el, mert a minisztériumi modell szerint jövőre elesne az illetékbevétel egy részétől, a kerületek a gépjárműadónak csak 40 százalékát kapnák meg.
Miközben jelentős összeggel kellene támogatniuk a járási hivatalokat és az önkormányzatoktól elvett iskolák irányítására alakult Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működését. Mindez eltörpül az oktatási intézmények államosítása miatt elvonni tervezett milliárdok mellett. Az állam ugyanis jövőre több pénzt vonna el ezen a címen, mint amennyit eddig normatívaként adott, miközben a tanári fizetéseken túl minden kiadást továbbra is az önkormányzatoknak kellene fedezniük. (Néhány kerület nem is adná presztízsiskoláit. A tervet leginkább ellenző XIII. kerület például az Alkotmánybírósághoz fordult.)
Az egészségügyi és oktatási intézmények államosításával ráadásul felborul a főváros működési bevételeinek és adósságszolgálatának hitelszerződésekben rögzített aránya, így a fővárosi hitelek 80 százalékát folyósító EIB (Európai Beruházási Bank) akár fel is mondhatja Budapestnek nyújtott kölcsöneit. Ez azonnali csődöt okozna.
E csődközeliség lassan állandósuló állapottá válik Budapesten. Ám ez a kormányt – úgy tűnik – a legkevésbé sem zavarja. Ez az év a BKV súlyos hitelválságával kezdődött. A kabinet azonban ölbe tett kézzel figyelte a városházi manővereket. Nem sietett a segítségére a dugódíj ügyében sem: a parlament elutasította az ötletet. Tarlós ekkor az iparűzési adó megosztásának főváros javára történő módosítását és a parkolási bevételek oda irányítását kérte. A kormány viszont a közműadó bevezetését erőltette. Tarlós először azzal érvelt, hogy a közműadó jelentősen csökkentené a fővárosi tulajdonban lévő cégek osztalékát, így Budapest nem sokat nyerne vele. Süket fülekre talált.
A második Matolcsy-csomagban bejelentett közműadó részletei csütörtökön derültek ki a parlamentnek benyújtott módosítócsomagból. Bár korábban felvetődött, hogy talán nem is a főváros, hanem a kerületek vetnék ki, míg a közműcégek jó részének tulajdonosaként a főváros fizethet, a jogszabálytervezetből kiderül, hogy Budapesten a fővárosi önkormányzat szedheti be az új közterhet. A városvezetés azonban maga se számít többre hatmilliárd forintnál, józanabbak viszont a levegőben futó vezetékek megadóztatásával együtt sem remélnek négymilliárdnál többet.
Még nem tudni, mi lett a minisztérium másik főváros-finanszírozási ötletének sorsa, amellyel a személyi jövedelemadó korábban hátrányos helyzetű települések támogatására átengedett részéből 12 milliárdot visszacsorgatna. Miközben a másik „kezével” elvenné az szja korábban helyben maradó nyolc százalékát, 34 milliárdot.
– Ki az isten tudja ma, hogy mennyi bevételre számíthat jövőre a főváros? – kérdezett vissza múltkor egy MSZP-s hozzászólásra Tarlós István abban a közgyűlési vitában, amelynek során egy újabb, ezúttal tízmilliárd forintos működési hitelfelvételről kellett dönteni, s amelyet még aznap az éves folyószámla-hitelkeret 25 milliárdra emelésével is megfejeltek. Budapest ezzel elérte a hitelplafont. Az Orbán-kormány azonban forradalmi ajándékként önkormányzati adósságkonszolidációt hirdetett október végén. Budapest 190 milliárd forintra rúgó hitelállományának 40 százalékát átvállalná az állam. Ám ennek részleteiről még nem kapott hivatalos tájékoztatást a főváros.
Budapest jövő évi csődjét azonban ez kevéssé befolyásolja – véli Atkári János. Hacsak a költségvetési lyukakat az átvállalt adósság helyett felvett új kölcsönökkel be nem tömik. A jelenlegiek java része – 156 milliárd – hosszú lejáratú fejlesztési hitel. A fennmaradó rész zömében forintalapú, rövidebb futamidejű kölcsön. (Ebben még nincsenek benne az előbb említett hitelek.) A jövő évi adósságszolgálat 20 milliárdra tehető, a hitelátvállalás révén ez nyolcmilliárddal csökkenhet. De hol van ez a megtakarítás akár csak a BKV-ból hiányzó 72 milliárdhoz képest? (Lásd a közlekedési cég pénzügyi helyzetéről szóló írásunkat.)
Az egyre határozottabb formát öltő pénzügyi krízis mellett egy másik is alakot öltött a fővárosban. Az önjáró, legfeljebb Orbán Viktor előtt meghajoló Tarlós immár a fővárosi fideszesekkel is szembekerült. A frakció – úgy tűnik – elunta a statisztaszerepet. Az ellenzék viszont nem kíván beszállni a háborúba. Jól felfogott politikai érdeke a kétfelé húzás erősítése. Budapest tehát kettős kötéltáncot kényszerül járni jövőre.
