A zárolások és a keretszámok sokkolják a magyar egyetemeket
Egyszerre sokkolja majd ugyanis az ágazatot a felsőoktatási törvény módosítása – ebben az Orbán Viktor miniszterelnök által „önfinanszírozó felsőoktatásnak” nevezett modellt fektették le –, a jövő évi megszorítás, ami alapján az idei nagy vágás után további 27 milliárdot vonnak ki a területről, a keretszámok fabrikálása, tehát az államilag finanszírozott hallgatói létszám további csökkentése, valamint az idei költségvetési év váratlan zárolásai.
A rektorok a napokban veszik át azokat a leveleket, amelyeket a Magyar Államkincstár küldött ki az év végi zárolásokról. A humántárcánál 17 milliárd forintot zárolt a kormány, s ebből, úgy tudjuk, hétmilliárdot a felsőoktatástól vonnak el. A fő vesztesek a kiemelt tudományegyetemek.
Így például a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a budapesti ELTE most azzal szembesülhet, hogy több százmillió forintot vonnak el tőlük. Van olyan intézmény, amelytől kilencszázmilliót. Ha ezt a hiányt nem tudják kigazdálkodni, előfordulhat, hogy decemberben nem nyitják meg a kapuikat, esetleg nem tudnak fizetést adni a dolgozóknak.
Szembesülni kell az államilag finanszírozott hallgatói keretszámok további csökkentésével is. Egy október 25-én készült kormány-előterjesztés szerint az alap- és osztatlan képzésben, illetve a felsőfokú szakképzésben jövőre 31 340 helyet finanszírozna az állam. A tavalyi számokkal összehasonlítva csak az alapképzésben hétezer diákkal kevesebbet vennének fel. Emellett ötezer részösztöndíjas helyet is biztosítanának, holott a részösztöndíjas elgondolás az előző felvételi időszakban megbukott: a diákok egyszerűen nem jelentkeztek erre a képzési formára.
Az oktatási államtitkárság által készített előterjesztésben a részleges támogatásban részesülők zöme – négyezer hely – az esélyegyenlőség biztosítására létrehozott keretben szerepel.
Ahogy azt várni lehet, az állami jogász- és közgazdászképzés megszűnik az előterjesztés szerint, amelynek elfogadása esetén nagy veszteségeket könyvelhetnek el a bölcsész szakok is: a dokumentum szerint 2700 helyett jövőre csak 2000 államilag finanszírozott hely lenne. Agrárterületen 2000-ről 1500-ra, informatikusi területen pedig 4550-ről 3430-ra csökkenne a finanszírozott helyek száma. Nagy meglepetés, hogy a kormány által propagált területeken is drasztikus lenne a csökkentés: a természettudományos képzésben 4000-ről 2725-re, az orvosiban 3200-ról 2850-re, a műszakiakban 10 600-ról 8800-ra változna a keretszám.
E tényt az előterjesztés készítői kommunikációs trükkel próbálják ellensúlyozni: az általános hallgatói létszámcsökkentés másképp érinti az egyes képzési területeket is, így az arányok változnak. A teljes képzési palettán tehát a műszaki terület aránya végső soron nőni fog. Brutális lépés lenne, ha megvalósulna az előterjesztésnek az a pontja, amely a mesterképzési keretszámot a 2012. évi 19 600-ról 15 500-ra csökkentené.
Az előterjesztés a kockázati tényezők között elismeri, hogy az EU 2020 célkitűzései veszélybe kerülnek. Ezek lényege, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2020-ig a fiatalok között 40 százalékra növekedjen. E dokumentumot Magyarország aláírta. A kormány-előterjesztés – amellyel kapcsolatban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a napokban az Origónak azt mondta, hogy néhány héten belül a kabinet elé kerül – csak az uniós magyar vállalást említi, azt viszont nem, hogy a drasztikus forráskivonás, a hallgatói keretszámcsökkentés miként érinti az intézményrendszer egészét.
Márpedig, ha a felsőoktatási törvénymódosításban leírt finanszírozási modellt megszavazza a parlament, a kormány pedig rábólint a keretszámcsökkentésre, az szakemberek szerint megroppantja az ágazatot. A felsőoktatásban az intézmények egy része tönkremenne, ez tömeges elbocsátásokat jelenthet, miközben biztosítani kellene a már bent lévő hallgatók diplomához juttatását, ami gyakorlatilag lehetetlen ilyen körülmények között.
