Kedden Puskás Imre és Vas Imre fideszes képviselők – egymástól függetlenül – újabb csomaggal álltak elő: az eredeti előterjesztést a választási kampány szabályaival egészítenék ki. Úgy tűnik azonban, hogy erről nem egyeztettek, így a két indítvány több ponton is különböző rendelkezéseket tartalmaz. A kampányfinanszírozás szabályai viszont mindkettőből hiányoznak, továbbra sem tudni, a pártok milyen pénzügyi feltételek mellett működhetnek.

– Mintha egy készülő egyetemi dolgozat két különböző, félkész fázisát látnánk, de aligha ezek közül kerül ki a végleges verzió – így minősíti a javaslatokat a Választásirendszer.hu internetes portálon László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Szerinte „a magyar demokrácia alapos körültekintést, széles körű, átgondolt egyeztetést igénylő kihívását a kormány sebtében összedobott módosító javaslatokkal kívánja orvosolni”. Nyitva marad ugyanakkor az a kérdés, hogy a pártokkal szemben valóban az egyéni jelölteket kívánják-e támogatni; korábban felvetődött, hogy az indulók akár két-hárommillió forintra számíthatnának.

A javaslatokat „nem érdemes készpénznek venni” – állítja a szakértő, aki figyelemre méltónak tartja, hogy bár különböző mértékben, de mindkét előterjesztés korlátozná a kampányt. Az országos kereskedelmi médiumokban például egyáltalán nem lehetne politikai hirdetést közzétenni, de Vas ennél is tovább menne: a körzeti és a helyi médiaszolgáltatók, sőt még az internetes hírportálok sem közölhetnének politikai reklámot. Vagyis: a regisztráció bevezetésével a választójoghoz, az új kampányszabályokkal pedig az információhoz való hozzáférést is korlátoznák – mondja László Róbert.

Az országos listát állító pártok választási hirdetéseit a közszolgálati médiumoknak térítésmentesen közzé kellene tenniük, ami olcsóbbá teheti a kampányt, s elősegítheti az esélyegyenlőséget. Csakhogy azt már a Nemzeti Választási Bizottság határozná meg, hogy az egyes szervezetek hány alkalommal és milyen időtartamban jelenhetnek meg, ezt a grémiumot viszont a jelenlegi parlament kétharmados többséggel választaná meg jövőre. A kormányoldal eddigi gyakorlata szerint pedig kétséges, hogy olyan összetételű testület jöhetne létre, amelytől valóban pártatlan döntések remélhetők.

Más médiumok fizetett politikai hirdetést csak akkor közölhetnének, ha tarifáikat előzetesen közzéteszik, és ezt a szolgáltatást valamennyi politikai szervezet számára azonos feltételek mellett kellene biztosítaniuk – derül ki az előterjesztésekből. A hirdetési árjegyzéket Puskás szerint a Nemzeti Választási Iroda venné nyilvántartásba, Vas viszont ezt az Állami Számvevőszékre bízná.

A két politikus egyaránt ötven napra rövidítené a kampányidőszakot – az eredeti javaslatban hatvan nap szerepel –, ám abban szintén különbség mutatkozik, hogy Vas Imre szerint választási gyűlést már a feliratkozási időszak kezdetétől – tehát 2013 szeptemberétől – lehetne rendezni. Ez azt jelenthetné, hogy igencsak elhúzódó kampányra lehetne számítani, mert a pártok nyilván igyekeznének minél több embert rávenni az előzetes regisztrációra.

Nem minősülne viszont kampánynak az állampolgárok közti személyes kommunikáció. Ez László Róbert szerint aggályos lehet, mert gyakorlatilag korlátlan lehetőséget biztosít arra, hogy bárkit személyesen felkeressenek, SMS-ekkel vagy elektronikus levelekkel bombázzanak. Ha ugyanis nem bizonyítható, hogy párt vagy jelölt kezdeményezésére történik mindez, az efféle kapcsolattartás jogilag nehezen lenne támadható.

Mindkét tervezet visszalépést jelentene a közvélemény-kutatási adatok közzétételének korlátozása kapcsán. Jelenleg ilyen adatokat csak a kampánycsend idején, tehát a szavazás napján tilos publikálni, ám a moratórium a javaslatok szerint hat nap lenne.

Vas Imre előállt egy másik javaslattal is: az egyéni jelöltek állításához szükséges ajánlók számát ötszázra emelné. Ez a szám volt már 1500, ezer és száz, majd kétszáz, elég nagy bizonytalanság lehet tehát a Fideszben, hogy mit szeretnének. Minél kevesebb ajánlásra van szükség az induláshoz, annál több jelöltre lehet számítani, és ilyen hatása lenne annak is, ha valóban nem a pártok, hanem az egyes indulók kapnák meg az állami támogatást. A kormányoldalnak pedig az kedvez, ha megosztja az ellenzéket, mert akkor a Fidesz az egyéni választókerületekben könnyebben szerzi meg a relatív többséget. Most viszont ez a szempont mintha háttérbe szorulna.

Áder kér normakontrollt?

Sem a kormány, sem a Fidesz-frakció nem kér előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (AB) a választási eljárási törvényjavaslatról. Rogán Antal frakcióvezető lapunknak azt mondta, nem ellenzik a normakontrollt, de szerintük a tervezet nem alkotmányellenes, ezért nincs okuk a testülethez fordulni. Rogán úgy kalkulál, hogy a törvényt november második felében elfogadják. Azért is lenne fontos, hogy időben az AB elé kerüljön a jogszabály, hogy még decemberben véleményezhessék. Az AB-nek ugyanis az előzetes normakontroll esetén 30 nap áll a rendelkezésére. Ha valaki utólag kérne normakontrollt, akkor az AB-t nem kötné a 30 napos határidő. És mivel a törvény 2013. január elsejével lépne hatályba, egy utólagos normakontroll esetlegesen kedvezőtlen határozata megzavarhatná a regisztrációra és a választásokra való felkészülést. A fideszesek biztosra veszik, hogy Áder János államfő a törvény kihirdetése előtt normakontrollt kér. Azért is számítanak erre, mert a választójogi reform kidolgozásának felelőse épp ő volt. (Csuhaj Ildikó)

Üresen maradhat