Arató: Nem mondanak igazat!
A hatóság lapunk megkeresésére válaszolta azt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla szeptember 26-i döntése ellentmondásos jogi helyzetet teremtett, mert miközben megállapítja, hogy a 95,3 MHz-es frekvenciára kiírt pályázati eljárás eredményes, ugyanakkor figyelmen kívül hagyja, hogy a Klubrádió pályázata alakilag érvénytelen. A Médiatanács szerint a Fővárosi Ítélőtábla már több döntésében is egyértelműen leszögezte, hogy a frekvenciapályázatok minden oldalát alá kell írni, tekintet nélkül azok tartalmára.
„A bíróság elvárásai szerint tehát egyértelmű, hogy a pályázatok minden oldalát kivétel nélkül, cégszerű aláírással kell ellátni. A bíróság állította követelménynek a Klubrádió pályázata nem felel meg, azaz alakilag érvénytelen.” „A bíróság döntése és a médiatörvény egyértelmű rendelkezései között fennálló ellentmondás megnyugtató és a jogállami normáknak megfelelő feloldása érdekében az NMHH Hivatala tanulmányozza a bíróság döntését és megvizsgálja a lehetséges intézkedéseket” – közölte a hatóság szóvivői irodája.
Arató András elmondta, a Klubrádió 95,3-as frekvenciapályázata kapcsán – a súlyos hibáktól hemzsegő Autórádió Kft. pályázatától eltérően – az alaki érvényesség vizsgálatának a lehetősége fel sem merült. Valamennyi eljárás, amelyet a Médiatanács erre nézve folytatott le eddig, súlyosan jogsértőnek bizonyult, és a Médiatanács határozatait a Fővárosi Ítélőtábla következetesen megsemmisítette.
A 95,3 MHz-es pályázat kapcsán egyetlen eljárásban sem foglalkozott a bíróság az üres hátoldalak kérdésével, ellenben többször megállapította a pályázat eredményes mivoltát. Ez értelemszerűen csak úgy lehetséges, ha van legalább egy érvényes pályázat, jelen esetben a Klubrádióé. Arató szerint a Médiatanács szóvivői irodája csúsztat, amikor más ítéletekre hivatkozik, azoknak ugyanis semmi közük a 95,3-as pályázati eljáráshoz, és azokban az eljárásokban nem a Klubrádió pályázata felett mondott ítéletet a bíróság. Analógiaként viszont hivatkozhattak volna a Klubrádiónak a tatabányai és esztergomi frekvenciái elnyerésére benyújtott pályázatai kapcsán hozott bírósági végzésekre, amelyek világosan kimondták, hogy „az üres lap vagy oldal nem hordoz adatot, következésképpen nem irat, dátummal, valamint cégszerű aláírással történő aláírásának igénye sem a médiatörvényből, sem a pályázati felhívás vonatkozó pontjaiból nem vezethető le”.
Arató András leszögezte, itt az ideje, hogy a Médiatanács azzal foglalkozzék, amiért állítólag létrehozták: a sajtószabadság, a sokoldalú tájékoztatás, a színes médiakínálat feltételeinek biztosításával. Nem a számára ellenszenves, ám több százezer hallgatót maga mögött tudó rádió szándékos elhallgattatásával – mondta.
A lapunk által megkérdezett médiajogász szerint jogállamban föl sem merülhetne, hogy egy állami hatóság nem hajtja végre a bíróság jogerős döntését, és az ítélet tanulmányozására való hivatkozással húzza az időt. Egy ilyen esetben a sérelmet elszenvedő fél kérheti a bíróságot, hogy kötelezze a közigazgatási szervet az ítéletből fakadó határozat meghozatalára. Ha a bíróság hoz egy ilyen döntést, de az a hatóság mégsem ennek megfelelően jár el, annak már sajnos nincs közvetlen jogkövetkezménye. Az igazságszolgáltatás ugyanis nincs felkészülve arra, hogy egy állami hatóság negligálja a jogerős bírósági döntéseket. A konkrét ügyben a médiajogász szerint az eddigi bírósági ítéletek alapján egyértelmű lenne, hogy a Médiatanácsnak mit kellene csinálni. Először is ki kellene zárnia az alakilag hibás pályázatot benyújtó és győztesként kihirdetett Autórádió Kft.-t, ezután a megmaradt pályázók közül kellene nyertest hirdetnie.
