„Azért kezdtük korán a programalkotást, hogy ne kövessük el azt a hibát, amelyet 2006-ban, amikor üres dossziéval álltunk a kormányalakítás után, mert mást ígértünk, mint amire mozgásterünk volt” – mondta. A párt arra készül, hogy a kormányalakítás után azonnal neki lehessen állni a „Hoffmann Rózsa államtitkár által sújtott terület” rehabilitációjához.

Mesterházy szerint az oktatás jó befektetés, ha a közoktatási tanulási idő egy évvel nő, akkor az a GDP 0,3-0,35 százalékos emelkedéséhez vezet. A szocialistákhoz a finn típusú oktatási rendszer áll közel, így a programba is beszivárogtak a finn modell egyes elemei.

– Az oktatást össze kell hangolni a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikával. Célunk az intelligens társadalom létrehozása. A fejlődő, innovatív gazdaság a jól képzett munkaerőt igényli. Minél inkább olyan iparágakat kívánunk fejleszteni, amelyek magasabb hozzáadott értékű munkaerőt kívánnak. Egy baloldali pártnak azzal is számolnia kell, hogy nem lesz mindenkiből magasan képzett szakember, ezért nekik is segítséget szeretnénk nyújtani a felnőttképzéssel – mondta, hozzátéve: ezeket az átképzéseket a közmunka keretei közé is bevinnék.

– Nem az MSZP jövője, hanem mindannyiunk jövője múlik az oktatáson. Ebben hajlandó vagyok pártokon átnyúló kompromisszumra is – szögezte le a pártelnök, aki a jelenlétével azt kívánta demonstrálni, hogy a lehető legmagasabb szinten kívánják ezt a programot képviselni.

Ami a részleteket illeti: Hiller István, az MSZP oktatási szakpolitikusa azt mondta, hogy olyan különbségeket akarnak csökkenteni, amelyek regionális, financiális és társadalmi okok miatt jöttek létre.

Az alapokról Hiller azt mondta: elismerik a magyarországi bölcsődei és óvodai munkát, amit programjukban erősíteni kívánnak. A közoktatással kapcsolatban azt mondta, nem az államosítás részleteivel, hanem az egész koncepcióval van gondja az MSZP-nek. Ha az MSZP kormánypozícióba kerül, akkor lehetővé fogja tenni, hogy az önkormányzatok ismét iskolafenntartók lehessenek.

– Ha ezt akarják, akkor testületi határozatban dönthet erről az önkormányzat, s azt az új kormány elfogadja majd. A települések képviselői jobban fogják tudni, képesek-e fenntartani iskolákat, mint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ bármely főosztályvezetője. Helyreállítjuk a fenntartás és a működés egységét. Most a villanykörték raktározásáról döntenek a polgármesterek. De mi nem így értelmezzük az önkormányzatiságot Európa közepén – mondta. Hiller leszögezte: állami vagy önkormányzati iskola nem kaphat kevesebb pénzt, mint az egyháziak. A szakpolitikus is hangsúlyozta, vissza kell állítani a közoktatásban az érdekegyeztetést.

A közoktatási céloknál és programelemeknél jóval markánsabb elképzeléseket hirdetett az MSZP a felsőoktatásban.

Hiller leszögezte, hogy az az önfenntartó felsőoktatás, amiről a miniszterelnök beszél, nem létezik.

Kétszeres-háromszoros tandíjról beszél, aki önfenntartást említ. Az MSZP programja szerint tehát az első felsőoktatásban töltött év a bizonyítás éve, amiért senki nem fizet semmit. Nincs tandíj vagy önköltség sem. Az első év után pedig a tanulmányi eredmények és a szociális háttér határozza meg, kinek mennyivel kell majd az oktatásához hozzájárulnia. Ennek lényege, hogy a szegény sorból érkező szorgalmas diák élvezi a közösség támogatását, míg „a gazdagabb lustának” többet kell fizetnie az átlagnál. Kormányra kerüléskor az MSZP eltörölné a röghöz kötést, a fiatalok elvándorlását pedig a gazdasági szereplők vállalati ösztöndíjának ösztönzésével állítanák meg.

– Igent mondunk a diákhitel rendszerére, de csak a Diákhitel 1-re, az állami kamattámogatást élvező Diákhitel 2-re viszont nemet mondunk – mondta Hiller István.

Az MSZP elképzeléseinek várhatóan legnépszerűbb programeleme, hogy olyan oktatási diplomáciát akar létrehozni, amely átalakítaná az ösztöndíjbizottságot.

– Többoldalú és uniós megállapodásokkal nyelvtanulás céljából sok ezer egyetemi hallgatót juttatunk ki külföldre, hogy nyelvet tanulhasson. Ez nem szakmai ösztöndíj, hanem kifejezetten a nyelvtanulás céljára létrehozott ösztöndíj – hangzott el.