Az ítéletben nincs szó arról, mi lesz a bírák sorsa, ez attól is függ, hogy az Európai Bizottság mit vár el Magyarországtól. A kormánynak a verdikt alapján azonban mindenképpen lépnie kell. Felmerülhet pénzügyi kompenzáció vagy a bírák visszahelyezése is. A végrehajtást a bizottság fogja figyelemmel kísérni, és ha úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem tesz eleget a verdiktben foglaltaknak, újra keresetet indíthat.

„A kormány tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának ítéletét, amely az Alkotmánybíróság által ez év júliusában már megsemmisített szabályozásra vonatkozik” – áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményében. A kabinet egyebekben nem kommentálja a döntést.

– A luxembourgi bíróság ítélete világos, és megerősíti az Európai Bizottság jogi elemzését, mely szerint Magyarország az uniós jog ellenében kényszerített nyugdíjba bírákat, ügyészeket és közjegyzőket. Magyarország mihamarabb hozzon meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy eleget tegyen az ítéletnek – fogalmazott Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosa közleményében. A biztos szerint a bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni az ítélet hatékony végrehajtását.

Kerestük az Európai Bizottság az ügyben illetékes szóvivőit, hogy fejtsék ki, milyen intézkedésekre utal a közlemény, de egyelőre nem kaptunk választ. A bizottság közleménye egyébként emlékeztet az Alkotmánybíróság júliusi ítéletére, mely alkotmányellenesnek nyilvánította a vonatkozó jogszabályt, de azt is jelzik, hogy ez a döntés nem helyezte vissza a bírákat az eredeti állásukba. A bizottság utal a velencei bizottság azon állásfoglalására is (e testület nem az EU intézménye, hanem a strasbourgi Európa Tanács mellett dolgozik), amelyben arra szólítja fel a magyar jogalkotókat, hogy fogadjon el olyan rendelkezéseket, melyek visszahelyezik az elküldött bírákat a korábbi pozíciójukba anélkül, hogy újabb kinevezési eljáráson kellene átesniük.

A luxembourgi ítéletnek a kényszernyugdíjazott bírák helyzetére vonatkozóan nincs semmiféle közvetlen hatása, de az államnak az abban foglaltaknak megfelelő jogszabályt kell alkotnia – hangsúlyozzák az érintett bírák. A verdikt konkrét rendelkezéseket azonban nem tartalmaz, hanem csak azt mondja ki: Magyarország nem teljesítette a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló európai tanácsi irányelvben foglalt kötelezettségeit.

A hatályos törvények módosítása egyébként is elkerülhetetlen, mert ma – miután az Alkotmánybíróság korábban a korhatár radikális csökkentésére vonatkozó szabályokat megsemmisítette – nincs olyan rendelkezés, amelynek alapján a bírákat nyugdíjba helyezhetnék. Az érintettek azt viszont, bár az ítéletet jelentős sikerként értékelik, nem hiszik, hogy a menesztett bírákat visszahelyeznék korábbi beosztásukba, s nagyobb kártérítésre sem számítanak. Ugyanakkor arra sem gondolnak, hogy a kormány teljesen visszakozna, és a nyugdíjkorhatárt ismét hetven évre emelné, bár a luxembourgi verdiktben foglaltaknak másként nehezen tudnak eleget tenni. E nélkül nem biztosítható ugyanis az előre hozott nyugdíjra való felkészüléshez szükséges átmeneti idő.

Hivatalos reakciók híján a bírák is csak találgatni tudnak. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a korhatárt a korábbi – utóbb visszavont – javaslatnak megfelelően, tehát 65 évben állapítják majd meg. Emellett arra is számítanak, hogy – most már egy nemzetközi fórum által is méltánytalannak tartott elbánás miatt – valamilyen átalány-kártérítést helyeznek kilátásba; korábban ez hathavi illetmény lett volna, amit mindenki kevesellt.

Forrásaink szerint így a kényszernyugdíjazottak számára vélhetően csak a strasbourgi emberi jogi bíróság ad majd valódi elégtételt. Már csak azért is, mert a jelenleg folyó munkaügyi perekben eltérő az ítélkezési gyakorlat, s van, akit eredeti vezető beosztásába helyeztek vissza, míg más esetekben a verdikt azt tartalmazza, hogy a volt bírót ismét ki kell nevezni – amit az államfőnél kell kezdeményezni –, de hogy hová, arról nem rendelkeznek. Vagyis: aki nyer, esetleg csak beosztottként folytathatja majd a munkát. Egyébként emiatt a Kúriának jogegységi döntést kellene hoznia.

És a felelősség?

Bírósági körökben azt találgatják, hogy a költségvetésnek okozott jelentős kárért – a bíráknak összességében több milliárdot is megítélhetnek Strasbourgban – viseli-e majd valaki a felelősséget. Ezt az is indokolja, hogy az államfő emberek sorát mentette fel alig pár nappal az Alkotmánybíróság döntésének kihirdetése előtt, s a határozat tartalma kormányzati körökben akkor már ismert volt. (L. K.)

Cech András: Hivatkozási alap lesz

A luxembourgi verdikt a bírák strasbourgi fórumhoz benyújtott kérelmében foglaltak egy részét bizonyosan alátámasztja – jelentette ki kérdésünkre Cech András ügyvéd, aki csaknem ötven kényszernyugdíjazott képviseletében jár el.

A jogász szerint az ítélet az emberi jogi bíróság előtt jó hivatkozási alapként szolgál majd, hiszen abban egyértelműen kimondták, hogy a magyar állam megsértette a diszkrimináció tilalmát. Emellett – legitim célok hiányában –aránytalannak és szükségtelennek minősítették a nyugdíjkorhatár átmeneti idő nélkül történt jelentős csökkentését is, ami ráadásul számottevő jövedelemkiesést okoz. A bírák nagyjából hasonló érvekre hivatkozva fordultak Strasbourghoz, az emberi jogi bíróság gyakorlatától pedig nem idegen, hogy saját eljárása során a Luxembourgban hozott ítéletekre hivatkozzék – hangsúlyozta Cech András. Az ügyvéd nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, de úgy véli, a kedden kihirdetett verdikt javíthatja az esélyeiket. Azt szeretnék – tette hozzá –, hogy mindenki kapja meg legalább a nyugdíj és a hetvenéves korig járó fizetés közötti különbséget. Ez jelentős összeg lehet, mert forrásaink szerint a nyugellátás összege többeknél nem haladja meg a korábbi illetmény felét.

Ez havi 250-300 ezer forintnyi veszteség, s ha fizetni kell, egy viszonylag fiatalabb, 62 évesen menesztett bíró esetében húszmilliót meghaladó kártérítésre lehetne számítani. Abban viszont maguk az érintettek sem igazán bíznak, hogy teljes kompenzációt kapnak, de hat hónapnál jóval többet remélnek.

Újra tárgyalhatnak a menesztett bírák?