Bezártak néhány kiskaput?
A különös ellentmondásra Sárvári Attila, a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkára hívta fel a figyelmünket. Nemrégiben három megyében írták ki ugyanis a földhaszonbérleti pályázatokat a Körös–Maros Nemzeti Park természetvédelmi területeire. Békés megyében Orosháza és Tótkomlós, Csongrádban Csanádpalota, Királyhegyes, Magyarcsanád, Makó, Szentes, Székkutas, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében Kunszentmárton, Öcsöd és Tiszaföldvár körzetében hirdettek meg pár hektáros, néhány esetben harminc-ötvenhektárnyi szántókat, legelőket. E térségben nincs tehát szó több száz hektáros, egybefüggő területekről, amelyek után tetemes földalapú támogatást lehet igénybe venni – talán ennek is tudható be, hogy itt a pályázati kiírással láthatóan nem is kedveztek olyanoknak, akiket nem a „földéhség” motivál.
Nézzük, melyek a különbségek a Bükki Nemzeti Park sokat vitatott mezőségi földjeire és a Körös–Maros Nemzeti Park területére kiírt pályázatok között! Borsodban a helyben lakás fogalma jelentette az egyik problémát, itt ugyanis mindössze annyi megszorítást tartalmazott a kiírás, hogy a pályázó lakhelye vagy székhelye legfeljebb húsz kilométernyire lehet az érintett termőföldtől. Ám azt, hogy mióta kell a pályázónak e körzeten belül laknia, már nem kötötték ki. Ezt kihasználva fordulhatott elő, hogy néhány héttel a pályázati határidő lejárta előtt egy rozsdás, leláncolt kerítésű, lakatlan mezőcsáti házba átjelentkezve közel ötszáz hektárnyi földet „vihetett el” Dél-Borsodban Kanyok Attila fideszes tiszaújvárosi képviselő cége, a Start 2003 Bt. Ha a korábbi, oszlári telephellyel indul a pályázaton, kizárhatták volna.
E kiskaput a Körös–Maros Nemzeti Park már bezárta idén október elején közzétett pályázatában. Itt ugyanis az a kitétel szerepel: a pályázó bejelentett lakhelye, székhelye legalább 3 éve (!) a földterülettel érintett településen, vagy annak húsz kilométeres körzethatárán belül van. Az átjelentkezés itt már nem segít.
Békésben, Csongrádban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy másik változtatás is nehezíti a spekulánsok dolgát: eszerint a földért – a családi gazdálkodók mellett – olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet indulhat, amelynek bevétele a megelőző adóévben legalább 50 százalékban mezőgazdasági tevékenységből származott. A Borsodban taroló Start 2003 Bt.-t e szigorítás is kizárta volna a versenyből, Kanyok Attila ugyanis néhány héttel a földhaszonbérleti pályázatok kiírása előtt változtatta át 2003-as alapítású, nyolcvanezer forintos tőkéjű bt.-je főtevékenységét fuvarozásról szarvasmarha-tenyésztésre. Meglehetősen neccesen tudott volna felerészben mezőgazdaságból származó bevételt felmutatni a Borsodban szintén nagy nyertesnek számító geleji Geter-farm Kft. is, amelyet alig néhány héttel a mezőségi földhaszonbérleti pályázatok kiírása előtt, 2012 januárjában alapítottak.
Érdekes módon a Körös–Maros vidékén már nem követelnek gazdálkodási tervet, amely Borsodban lehetővé tette a szubjektív elbírálást, sőt olykor az egyik fél javára teljesen elbillentette a mérleg serpenyőjét. Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca korábbi, a visszás földügyek miatt lemondott államtitkára épp ezt a feltételt bírálta a legkeményebben. Amikor ugyanis képviselőként betekintett a Bükki Nemzeti Park egri központjában tárolt, a nyilvánosság elől elzárt pályázati anyagokba, döbbenten tapasztalta: két, szinte szóról szóra megegyező gazdasági tervnél az egyiket tíz, a másikat hatvan pontra értékelték.
– Ezekkel a mostani feltételekkel a borsodi mezőségben sem az a nyertes kör alakult volna ki, amelyik végül tarolt. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóságának földhaszonbérleti kiírása is bizonyítja: az urak tisztában vannak a realitásokkal, legalábbis olyankor, amikor nem egy előre meghatározott, politikailag privilegizált kört kell nyertesnek kihozni – kommentálta a két pályázat közti különbségeket Sárvári Attila.
Szerettük volna megtudni, milyen okok állnak a nemzeti parki területek földhaszonbérleti pályázati kiírásainak szigorítása – vagy inkább ésszerűsítése – mögött. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) vezetőjével, Sebestyén Róberttel nemrég készített beszélgetésünk alkalmával is rákérdeztünk erre az ügyre, s akkor azt a választ kaptuk, hogy a nemzeti parki területek haszonbérbe adásának feltételeit a vidékfejlesztési miniszter egy rendeletben szabályozta, idén nyáron. Az NFA sajtóosztálya tegnap kérdésünkre azt közölte: mivel a nemzeti parkoknak vagyonkezelésbe adják a földet, s ezt azok saját eljárás szerint adhatják haszonbérbe, az NFA az adott park pályázati rendszeréről nem tud felvilágosítást adni. Tirják László, a KMNPI igazgatója megkeresésünkre azt válaszolta: a nemzetipark-igazgatóságok földhaszonbérleti pályázatainak lebonyolítási rendjét a vidékfejlesztési tárca határozza meg. A tárcának hétfőn délelőtt küldtük el kérdéseinket, amelyre választ ígértek, ám azt lapzártánkig nem kaptuk meg.
Cukrász nyert az állattartó helyett?
Földügyekkel kapcsolatos okirat-hamisítás gyanúja miatt két ügyben is feljelentést tesz az MSZP – jelentette be kedden Gőgös Zoltán, a parlament mezőgazdasági bizottságnak alelnöke. Szavai szerint a Fejér megyei Csákváron öten jelentkeztek be egy lakhatásra alkalmatlan irodaházba, és közülük hárman sikerrel pályáztak összesen csaknem háromszáz hektár termőföldre. Az üres irodaházba bejelentkezők egyike korábban Debrecenből igényelt területalapú támogatást. Hozzátette: hasonló eset történt a bakonyi Nagyesztergáron, ahová valaki Fótról jelentkezett át a földhöz jutás érdekében, ugyanakkor a helyiek azt mondják, nem él a Veszprém megyei településen. Gőgös Zoltán szerint Kecskeméten egy sertéstartó helyett egy cukrász nyert földet. (MTI)
