Azé lesz a föld, aki megműveli?
Alapvetően csak a földműveléssel foglalkozó személyek juthatnának termőföldhöz, de például közeli hozzátartozók esetében ezt a korlátozást nem érvényesítenék, ők tehát öröklési vagy tartási, illetve gondozási szerződéssel is birtokot szerezhetnének. A tulajdonszerzési korlátot azonban – ami személyenként háromszáz, közeli hozzátartozók esetén pedig összességében 1200 hektárt jelent, s ez a családi birtokmaximum – ebben az esetben sem lehetne túllépni.
A törvény szempontjából tulajdonjogszerzésnek kell tekinteni a föld tulajdonjogának bármilyen jogcímen történő megszerzését, de itt is van kivétel: a törvényes öröklés más elbírálás alá esik. Vagyis: ha az örökhagyó nem hagyott maga után végrendeletet, mindenki – e tekintetben egyébként csak a közeli rokonok jöhetnek szóba – a polgári törvénykönyvben (Ptk.) meghatározott rend szerint örökölhet. Ám ha született végintézkedés, a kedvezményezettek közt különbséget lehet tenni. Vagyis: amikor az örökös nem közvetlen hozzátartozó, akkor már nem biztos, hogy ő hozzájuthatna a Ptk. szerinti jogos jussához.
Ezt árnyalnák tovább a kormánypárti képviselők. Azt szeretnék, hogy az öröklésben vezessenek be további korlátozásokat. Azt szeretnék elérni, hogy a termőföld azt az örököst illesse meg, illetve annak a számára biztosítsanak a többi kedvezményezettel szemben kivásárlási jogot, aki a területet valóban műveli. Felvetődött, hogy ennek érdekében célszerű lenne ehhez igazítani a most készülő új Ptk. öröklésre vonatkozó rendelkezéseit is.
Forrásaink azzal érveltek, hogy a javaslat célja a birtokkoncentráció megakadályozása lenne, miközben úgy tűnik, ez inkább a családi gazdaságok integritásának megőrzését szolgálná. Vagyis: az általánosan érvényes öröklési szabályok megváltoztatásával elsősorban a már meglevő birtokok egy kézben tartását érnék el, hiszen a földbirtok nem aprózódna el a mezőgazdasági tevékenységet esetleg nem folytató örökösök között.
A termőföld korlátozottan rendelkezésre álló jószág, ezért a tulajdonszerzési korlátozások alapvetően nem kifogásolhatók – mondta kérdésünkre Magyar Gábor ügyvéd. Azt azonban vitathatónak tartja, hogy az örökösödési jog több évszázada érvényes alapelveit bármilyen megfontolásokból is felrúgják. Az elképzelés az ügyvéd szerint több kérdést érint. Például: ha valaki maga nem gazdálkodik, az örökségéből nem kapna semmit? Esetleg annak kellene az összes kedvezményezettet kifizetnie, aki a birtokra jogosult lehet? És ha erre nincs azonnal elegendő pénze, akkor értékesítse a földek egy részét? Aggályos az is, mi történik akkor, amikor öröklés útján kerül valakinek úgy a föld a birtokába, hogy azzal túllépi a birtokmaximumot. Magyar Gábor úgy véli, ez meglehetősen átgondolatlan felvetés, amelynek elfogadása valószínűleg az ötletgazdák által sem kívánt következményekkel – akár a családi birtok egy részének kényszerű értékesítésével – járhatna.
Az ügyvéd ugyanakkor nem vitatja, hogy a földtulajdon öröklésével kapcsolatos szabályok szigorítása nehezítheti a földtulajdon zsebszerződések révén történő átjátszását. Ezt szolgálhatja például az, ha termőföldet végrendeleti úton kizárólag közeli családtagra hagyományozhatnak, ma ugyanis akár a fiktív szerződéssel haszonbérletbe adott föld használója is lehet a végintézkedés kedvezményezettje.
Magyar Gábor szerint azonban van ennél jobb megoldás is: amennyiben a termőföld tulajdonjogának vagy hasznosítási jogának átruházásáról szóló megállapodást közokiratba kellene foglalni, a visszaéléséket többé-kevésbé meg lehetne előzni. Az ügyvédek szerinte ennek bizonyosan nem örülnének, de így sokkal tisztább viszonyokat teremthetnének, s legalább a dátum nélküli zsebszerződések bizonyosan használhatatlanná válnának.
– Nem normális az a törvény, amely azt akarja megmondani az embereknek, hogy mit kezdjenek a saját tulajdonukkal – jelentette ki kérdésünkre egy magát megnevezni nem kívánó mezőgazdasági nagyvállalkozó. Szerinte a birtokszerkezet nagyjából kialakult, és ez a hozzáértés minimumát nélkülöző politikusok által javasolt jogi eszközökkel ma már nemigen módosítható.
A magát nagyparasztnak minősítő – családjával összességében nyolcszáz hektáron gazdálkodó – informátorunk úgy véli, ma már nincs sok értelme azzal foglalkozni, ki vásárolhat vagy örökölhet termőföldet. Aki mezőgazdasági vállalkozásba akart fogni, már megtette, az erőviszonyok kialakultak, és úgy látja, nincs az a jogszabály, amely felülírná a létező viszonyokat. Minden állami beavatkozás csak odavezet, hogy a termőföld árát leverik – fogalmazott. Lehet megállapítani birtokszerzési maximumot, előírhatják, hogy a földműves a lakóhelyénél húsz kilométernél távolabb nem szerezhet földet, s korlátozhatják akár az öröklési jogot is – hangoztatta –, ám mindennek egyetlen következménye lesz: a föld kevesebbet ér majd.
