Konzervált szegregáció
„Azt gondolom, hogy a magyar állam, az oktatással foglalkozó kormányzat ésszerűbben tudná a forrásokat az országban szétteríteni és elosztani, mint ahogy most, fejkvótákért vívott mérkőzések formájában történik az iskolák, települések között” – mondta 2010 őszén egy televíziós műsorban Orbán Viktor miniszterelnök. A miniszterelnöki álmok az államosításról beépültek az új köznevelési törvénybe, amely kimondja: 2013-tól az állam átveszi a közoktatási feladatokat az önkormányzatoktól.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerint mindez a tanulók érdekében történik. Az erőteljes központosítással a kormány az iskolák közötti különbségeket akarja csökkenteni, annak érdekében, hogy egységesen magas színvonalú oktatáshoz jussanak a gyerekek, akárhová születnek. Közismert tény, hogy a magyar oktatási rendszer legsúlyosabb öröksége – éppen az állami iskolák időszakából, azaz a szocializmusból – a szélsőséges szelekció, iskolai szegregáció. Vagyis a gyerekek sorsát a családi háttér határozza meg, az egyenlőtlenségeket az oktatás növeli.
Valóban növelni fogja a szegény, hátrányos helyzetű gyerekek oktatási esélyeit az államosítás? Erről Mohácsi Erzsébetet kérdeztük, aki az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) igazgatójaként épp ezekért a célokért küzd már kilenc éve. – Az iskolaállamosítási tervek kapcsán elsőre nekünk, az esélyegyenlőség és integráció lelkes híveinek is az jutott eszünkbe, hogy mennyi lehetőséget hordozhat magában az, ha az iskolák egy fenntartóhoz kerülnek. A szegregáció felszámolását egyszerűen meg lehetne oldani, úgy például, hogy az állam kiköti, nem vesz át feltétel nélkül jogellenesen működő cigányiskolákat. Vagy iskolabuszt működtet ennek felszámolására az elcigányosodott településeken. És rendszeresen ellenőrzi majd az esélyegyenlőségi szempontok, az egyenlő bánásmód érvényesülését az iskolákban, és ha hiányosságokat talál, azokat orvosolja – mondja, hozzátéve: a központosítás előkészületei alatt kideríthető információk alapján az oktatási kormányzat jól láthatóan nem ezt az irányt jelölte ki.
A fenntartóváltás ugyanis közvetlenül érinti az alapítvány által beperelt iskolákat is, ezért a nyár elején megfogalmazták aggodalmaikat és levélben fordultak az oktatási kormányzathoz. – A válaszlevelekből világossá vált számunkra, hogy a félelmeink beigazolódtak. Az elcigányosodott kisiskolákat inkább lepasszolták az Országos Roma Önkormányzatnak. Az elitiskolákat egyházi fenntartásba menekítik. Arra is van példa, hogy a miniszter aktív támogatásával nyitnak újra szegregáció miatt bezárt cigányiskolát. 23 cigányiskola ügyében perben állunk az állammal, ezekből négyet egyház vett át, egy megszűnt, a további 18-at feltétel nélkül átveszi az állam – mondja.
Emlékeztet ugyanakkor Jászladány, Gyöngyöspata, Hajdúhadház, Kaposvár eseteire – ezek mind olyan települések, ahol jogerős ítélet mondja ki, hogy jogellenesen különítette el az önkormányzat a mélyszegénységben élő roma gyerekeket. Az állam az érintett iskolák átvételével folytatni kívánja a jogellenes gyakorlatot. Megkérdeztük az oktatási államtitkárságot, mit tesznek az átvétel előtt vagy mit szándékoznak fenntartóként tenni a jogellenes elkülönítés ellen. Erre azt a választ kaptuk: a körzethatárok és az esélyegyenlőségi tervek újratervezésével kívánnak a szegregáció ellen tenni. Mindezekből kitűnik, semmi okunk bízni a roma gyerekek elkülönítésének felszámolásában, a törekvések a szegregáció konzerválásának irányába mutatnak – mondta Mohácsi.
