Kőbánya a fővárossal összefogva mostanság rendezi a temető bejáratának környékét. Körforgalmat építettek ki, s egyben európai viszonyokat kívánnak teremteni a virágárusítás terén is. Ennek döntő eleme volt, hogy a kerület a virágkereskedők pavilonjait, bódéit felszámolja, s számukra esztétikus, modern virágárusító csarnokot épít. Az új, európai elképzelésből azonban a termelők kimaradtak. Meg sem kérdezték őket.

A kereskedők az egyeztető fórumokon kijelentették, hogy átköltöznek ugyan az új csarnokba, de nem szeretnék, ha a jövőben ott vagy a temető környékén termelők is árulnának. A kőbányai önkormányzat pedig belement a paktumba a termelők rovására, akiket ezekre a fórumokra soha nem hívtak meg.

Úgy tűnik, Kőbánya őket tényleg véglegesen ki szeretné zárni a temető környéki árusításból. Pedig a kistermelői virágeladásnak sok évtizedes hagyományai vannak itt (ahogy a többi budapesti temetőnél is). Húsz-harminc éve még száznál is több virágkertész árult az Újhegyi úti vagy a Sírkert utcai járdaszélen halottak napja idején. Igaz, hogy a legutóbbi évekre már alig maradtak egy-két tucatnyian. De a lényeg, hogy a köztemetőnél mindig is eladhatta a maga termelte virágokat bárki, aki kikérte az időszaki engedélyt és megfizette a helypénzt. Így volt ez a háború előttig visszamenőleg.

Tavaly már nem. A hivatal váratlanul elutasította a kérelmezőket az építkezés megkezdésére hivatkozva. A felháborodás nyomán azonban végül lehetőséget kaptak az árusításra, bár nem a megszokott helyükön, hanem a bejárattól több száz méterre, a Korányi utcában. Ezt elfogadták.

A kereskedőket ugyanakkor a temetőkapun belülre, ideiglenes pavilonokba telepítették, amíg lebontott, régi bódéik helyén fel nem épül az új virágcsarnok. Igaz, hogy a termelőknek tavaly azt is megígérték, hogy idén nem fognak nekik helyet adni, de a jogtalannak tartott kirekesztésbe, főleg annak indokaiba nem nyugodtak bele, s idén újra kértek árusítási engedélyt halottak napja időszakára. Már eleve a temető bejáratától távol, a Korányi utca és a Maglódi út sarka környékére. Kérelmüket az önkormányzat szeptember elején befogadta, ám egészen október 20-ig, a virágárusítási szezon kezdetéig nem hozott döntést. Végül a szezon előtti utolsó nap, a kérelmezők sokadszori telefonos érdeklődésére szóban közölték, hogy az illetékes alpolgármester, Radványi Gábor nem írta alá a kérelmüket.

Fellebbezni már késő volt. A termelők joggal érezhették az időhúzást a hivatal packázásának. Az elutasítást egy júniusban hozott testületi határozattal, az úgynevezett ötszáz méteres határozattal indokolták. Ebben a képviselő-testület megtiltja a temető környékén, a főbejárattól ötszáz méteres körzeten belül a virágárusítást. A Korányi utca–Maglódi út sarok pedig állítólag ötszáz méteren belül esik. Furcsa, hogy ezt hónapokig tartott lemérni.

Az ominózus ötszáz méteres határozat egyébként júniusban a kereskedők kérésére született, az ő üzleti érdekeik védelmére. Mint az önkormányzat előterjesztésében olvasható: „kérelmüket teljesítve biztosítjuk őket arról, hogy a főbejárat 500 méteres körzetében – a saját tulajdonunkban álló közterületeinken és telkeinken – mint tulajdonos nem engedélyezünk semmilyen virágárusítást”. A szöveget ugyanaz a Radványi Gábor jegyzi, aki a termelők idei engedélykérelmét halogatta elbírálni.

A kistermelők nem értik, miért különböztetik meg őket hátrányosan a kereskedőkkel szemben. Vajon őket, akik évtizedek óta rendszeresen árulnak ott, miért nem kérdezte meg senki a csomópont rendezése előtt? Valóban az a tíznapos időszak és az a hagyományosan ott áruló kistermelő veszélyezteti a virágkereskedők sikeres vállalkozását? S hogy fér össze mindez a termelői piacok nyitásával büszkélkedő kőbányai propagandával, ha itt pont az ellenkezője történik?

A hivatal a forgalmi rendre hivatkozik

Írásban megkérdeztük ezekről Radványi Gábor alpolgármestert is. Válaszából idézünk: „Közép-Európa legnagyobb temetőjével kapcsolatos, annak arculatát, közlekedését, megközelítését szolgáló hosszú távú tervek készítői értelemszerűen nem számoltak az év 365 napjából ott öt napot árusítani kívánó őstermelők azon óhajával, hogy közvetlenül a főbejáratnál alakítsanak ki számukra olyan árusítóhelyet, mely egy évig csak rájuk vár és azt csak ők használhatják. (A termelőknek egyébként ilyen óhajuk nem volt, csak egy közeli járdaszélt kértek virágárusításra, mint azelőtt évtizedekig. – A szerk.)

Fel kell hívnom figyelmét arra – írja az alpolgármester –, hogy az egyébként is speciális halottak napi forgalmi rendet nagyban nehezíti, hogy ott éppen építkezés zajlik, továbbá arra is, hogy Önkormányzatunknak, mint a terület tulajdonosának feltett szándéka, hogy megakadályozza az ideiglenes árusítások miatti szükségtelen és egyébként is nagyfokú forgalmi torlódást. Emlékeztetnem kell arra is, hogy időben, többször és nyomatékosan kifejeztük azon szándékunkat, hogy nem engedélyezünk ilyen típusú árusítást, mely döntésre, mint tulajdonosnak, úgy vélem, joga van az Önkormányzatnak.”

FOTÓ: MÓRICZ SIMON