Keresztapa nem úszhatja meg
Ön 2004 és 2010 között, majd még 2012 elején pár hónapig együtt dolgozott az NNI-nél a Vizoviczki-ügyben letartóztatott Gulyás Imrével és Hopka Lajossal. Gulyás önt követte a szervezett bűnözés elleni főosztály élén. Hogy élte meg a letartóztatásukat?
Gondolhatja. Az ember nem tud érzelmek nélkül viszonyulni egy ilyen eseményhez. Nem voltam velük olyan szoros napi munkakapcsolatban, hogy feltűnhetett volna bármi is. Amíg az ügyészségi nyomozók el nem vitték őket, más sem gyanakodott rájuk a jelek szerint. Nekem úgy tűnik, nagyon jól és mélyen konspiráltak.
Ön 2011-ben a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál dolgozott. Foglalkozott ott Gulyás és Hopka ügyével?
Nem.
Látják, tudják-e már, hogy mekkora kárt okoztak a rendőrségnek és azon belül az NNI-nek Gulyásék? Szóbeszéd szerint nemcsak Vizoviczki érdekében nyúltak bele ügyekbe.
Nyilvánvaló, hogy a rendőrségnek hatalmas károkat okoztak, hiszen május óta másról sem szólnak a hírek, mint hogy fontos beosztást betöltő rendőri vezetők törvénytelenül védték az éjszaka császárát. Már önmagában ezt a csorbát sem lesz könnyű kiköszörülni. Az esetleges egyéb károkozásukról nem tudok nyilatkozni, még tart a „kárfelmérés”. Azt mindenesetre nem tartom valószínűnek, hogy nyomozásokat lehetetlenítettek volna el. Bármilyen magas és fontos beosztást töltöttek is be, két ember kevés ahhoz, hogy „ügyeket tegyenek tönkre”, tartósan ellehetetlenítve a tisztességes többség munkáját.
Az NNI új igazgatójaként milyen tanulságokat vont le a Gulyás–Hopka-ügyből?
Hogy ez nem történhet meg még egyszer. Bizonyos szempontból könnyű helyzetben vagyok, az NNI átszervezésekor ugyanis megadatott a lehetőség, hogy magam dönthessem el, kikkel akarok együtt dolgozni. Illetve az átszervezést kihasználva gyökeresen átalakíthattam a belső ellenőrzés gyakorlatát. Szeretem magam intézni és ellenőrizni a dolgokat, kézben tartani az ügyeket. Naponta kétszer számolnak be a vezetők az ügyek állásáról, nem papírból dolgozom, úgy képtelenség lenne átlátni a helyzetet. Megítélésem szerint ráfér a bűnügyi szolgálatra az eddiginél szigorúbb ellenőrzés.
Miért is?
Mert ugyanazoknak a kísértéseknek vannak kitéve a nyomozók, mint az utcán szolgáló egyenruhások. Ugyanúgy megpróbálhatják megvesztegetni, megkörnyékezni őket, mint azokat, akiknek a korrupciós, vagy korrupciógyanús ügyeiről eddig is sokat lehetett hallani. Ám ha egy fontos ügyben eljáró nyomozót sikerülne megvesztegetéssel befolyásolni a döntéseiben, az által sokkal nagyobb kár érné a rendőrséget, mint ha „csak egy gyorshajtás elnézéséről lenne szó”. Igenis, tudomásul kell venni, a bűnözők, különösen a bűnszervezetek tagjai, vezetői, ha tehetik, élnek a vesztegetés lehetőségével annak érdekében, hogy még időben megtudják, mit tud róluk a rendőrség.
Ön irányította azt a nyomozócsoportot, amelyet „a régi megoldatlan bűnügyek felderítésére” hoztak létre, és amely Portik Tamás letartóztatását is előkészítette. E csoport azonban nem az Aradi utcában dolgozott. Rendőrségi körökben azt beszélik, azért, hogy korrupt kollégáik ne tehessenek keresztbe.
Tudtommal a korrupció gyanújával letartóztatott két volt kollégának nem voltak kapcsolatai azokkal a körökkel, amelyekre mi dolgoztunk. Azért kellett „kiköltözni” az Aradi utcából, mert olyan helyre volt szükségünk, ahol az elmúlt tizenhat év temérdek újraolvasandó aktáját és a nyomozócsoport tagjait el tudtuk helyezni.
Árulja el, mi az oka annak, hogy amit annak idején forró nyomon nem tudott megoldani a rendőrség, arra 10–16 évvel később önök megtalálták vagy megtalálni vélték a megoldást?
A Portik-ügyről nem szeretnék nyilatkozni. Egy régi, szövevényes ügyről van szó, amelyben még sok a tisztázandó kérdés. Amint befejeztük a nyomozást, szándékom szerint az ügyet a maga teljességében nyilvánosságra hozzuk.
Több ember hónapok óta előzetesben ül, eddig hét ember meggyilkolásával összefüggésben gyanúsítják őket különböző bűncselekmények elkövetésével. Hallani olyan hangokat, hogy a múlt összes megoldatlan ügyét Portik és társai nyakába akarják varrni.
Azon dolgozunk, hogy a múlt megoldatlan ügyeit mindenki számára megnyugtató módon zárjuk le. Megtaláljuk a tetteseket és a felbujtókat, és átadjuk őket az ügyészségnek, a bíróságnak. Senkinek semmit nem akarunk a nyakába varrni, csak azokat a bűnöket, amelyeket a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján meggyőződésünk szerint elkövettek.
Nyilván ön is halotta már, hogy sokan, köztük rendészeti szakemberek, máris egy „második Mórról” beszélnek, s újabb fiaskót vetítenek előre.
Részt vettem abban a nyomozásban, amelynek a végén sikerült elfogni a tényleges móri elkövetőket. Ha valamit megtanultam abból az ügyből, azt mindenképpen, hogy olykor a legjelentéktelenebbnek tűnő szálak vezetnek el a tetteshez. Szeretnék mindenkit megnyugtatni: mi minden lehetséges verziót megvizsgálunk a folyamatban lévő ügyekben, a régiekben és az újakban is, ugyanis nem az a cél, hogy valakinek a nyakába varrjuk az ügyeket. El akarjuk fogni a tetteseket.
Feleakkora létszámmal működik tovább az NNI, mint korábban. De miben lesz más?
A Készenléti Rendőrségbe integrált Nemzeti Nyomozó Iroda egy profiltiszta szervezet, amely csakis és kizárólag azzal foglalkozik, ami a feladata, vagyis a szervezett bűnözés visszaszorításával. Önálló osztályokat hoztunk létre a tradicionális, nem egy esetben már a rendszerváltozás óta létező bűnszervezetek, a speciális bűnszervezeti csoportok – ezek kábítószer, fegyver vagy cigaretta illegális kereskedelmével, valamint a prostitúcióval foglalkoznak –, illetve a számítógépes, pénzügyi és bankkártya-bűncselekmények felderítésére. Újra felállítottuk az önálló felderítő-, nyomozó- és vizsgálóegységeket.
Milyen erős az ellenfél? Mekkora a hazai szervezett bűnözés létszámában, anyagi erejében?
Az ismert, többé-kevésbé azonosított szervezetek kétharmada tradicionális bűnszervezet. Ezek a 90-es évek óta jelen vannak az országban. Ők adják számos éjszakai szórakozóhely portaszolgálatát, drogot árusítanak, védelmi zsarolásokkal foglalkoznak, de ha megfizetik őket, a konkurencia lejáratásában is vállalnak feladatokat. A többi szervezett bűnözői csoport valamilyen speciális területen vetette meg a lábát: nagybani drog-, fegyver-, cigarettakereskedelem, prostituáltak közvetítése, ami sok esetben azt jelenti, hogy jól fizető állást ígérve külföldre csalt lányokat kényszerítenek szexmunkára. Arról, hogy pontosan hány szervezet létezik és tevékenykedik, és ezekben mekkora a külföldiek aránya és befolyása, szakmán belül is megoszlanak a vélemények, ezért nem is mondanék még csak becsült adatokat sem. Mint ahogy a vagyoni hátterükről sem. Azt azonban megígérhetem: ha felszámolunk egy szervezetet, arról is beszámolunk majd, hogy mekkora vagyon felett diszponáltak.
Tudják majd?
Kell hogy tudjuk, különben rosszul végeztük a munkánkat. Önmagában az kevés, hogy „valakit lecsukatunk”. A bűnözők ezen a szinten már kalkulálnak a lebukás lehetőségével. Ha nem vesszük el a bűncselekménnyel szerzett vagyonukat, még a börtönből is újraszervezhetik és tovább működtethetik a szervezetüket.
Ehhez képest lényegében megszüntették az NNI egyik sikerágazatát, a gazdaságvédelmi főosztályt, a korábban ott dolgozókat szélnek eresztették.
Az egykori gazdaságvédelmi főosztály ma már a korrupció és gazdasági bűncselekmények elleni főosztályként működik, és erősebb, mint az elődszervezet volt. Abból indultunk ki, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a szervezett bűnözés a világon mindenütt kiépíti a maga kapcsolatrendszerét a közigazgatással, a rendőrséggel, az adó- és vámhatósággal. És nagyon kevés olyan jelentős gazdasági bűncselekmény létezik, amelyben bizonyos korrupciós elemek ne lennének tetten érhetők. Az új főosztály feladata többek között a különböző ügyek monitorozása és a korrupciógyanús esetek kiszűrése.
Az ÁSZ korábbi jelentéseiben a korrupcióról szólva három okot említett: a pártfinanszírozás rendezetlenségét, a közbeszerzés anomáliáit és az ellenőrzési rendszer hiányosságait. Tehát vagy vezető politikusok körül kell szaglászniuk, vagy csupa kis halat kapcsolnak le.
Adjon nekünk két évet és remélem addigra be tudjuk bizonyítani, hogy vannak más lehetőségeink is…
Mit tesz akkor, ha jön egy magas rangú személy, felmutatja az igazolványát és nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva kéri, hogy ebben vagy abban az ügyben álljanak le egy kicsit?
Mivel a hatályos büntetőeljárásról szóló törvény nem ismeri a nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással, igazolványfelmutatásra történő nyomozásfelfüggesztés intézményét – semmit. Nem zárom ki, hogy adódhatnak esetek, amikor bizonyos törvényes érdekek felülírhatják ezt, de ennek megvan a maga eljárási rendje. A köznyelv ezt nem túl szakszerűen vádalkunak nevezi. Az érintett bűnöző ismerje be a tettét, állapodjon meg az ügyésszel, és akkor már nekünk nem is kell leállni, hiszen az ügynek törvényesen vége van.
Talált olyan korábbi ügyet, amelybe nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva – ezek szerint nem éppen törvényesen – beavatkoztak?
Még nem, de még nem fejeződött be a kárfelmérés.
Vannak olyan „régi keresztapák”, akik már érinthetetlennek látszanak, s ma már tisztes vállalkozókként élnek és dolgoznak…
Vannak, akik az évekkel korábbi bűncselekményekből származó pénzüket legális vállalkozásokba forgatták, és ma már szeretik tisztes vállalkozókként láttatni magukat. Mi azonban nem feledjük, mert az elévülési időn belül nem feledhetjük, miképpen keresték az első millióikat. Senki sem érinthetetlen. Egy egykori keresztapa pedig végképp nem úszhatja meg.
