„Az Országgyűlés a Jó Állam kialakítása érdekében...” – így kezdődik az önkormányzati oktatási intézmények teljes központosítását szabályzó törvénytervezet, amelynek szövegével tegnap kezdhettek ismerkedni a képviselők. Az átadás-átvételt szabályozó törvény preambuluma szerint az államosítás célja „a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek a megteremtése, a köznevelési feladatellátás szakmai színvonalának emelése, egységessége, valamint a hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás”.

Szüdi János jogász, közoktatási szakértő több kritikus elemet is kiemel a jogszabályból. Ezek egyike az úgynevezett önkormányzati többcélú intézmények ügye. – 190 általános művelődési központ sorsa válik bizonytalanná, ezek a profiljukat szorosan az oktatáshoz kapcsolták, de ellátnak az oktatás mellett kulturális, művelődési, sportszolgáltatásokat is Ezeket nem szétszedni kéne, inkább növelni az ilyen komplex szolgáltatásokat nyújtó intézmények számát. Már csak azért is, mert épp az új köznevelési törvény írja elő a kötelező egész napos iskolát szeptembertől.

Mit kezdenek majd a gyerekekkel ilyen szolgáltatások nélkül délután négyig? – kérdi Szüdi, aki arra is rámutat, hogy az átadás-átvétellel szétcincálják az előző években nagy erőfeszítéssel létrehozott többcélú kistérségi társulásokat. Ezeknek a társulási megállapodásoknak a létrejöttét az előző kormányzati ciklusban több százmillió forinttal támogatták. A lényegük, hogy több település közösen tart fönn egy-egy intézményt, hiszen magukban képtelenek volnának rá. Jelenleg 378 intézmény működik fenntartói társulás, 95 pedig többcélú kistérségi társulás égisze alatt. – Az államosítással ki kell szedni a tevékenységeik közül a közoktatással kapcsolatos feladataikat, miközben elsősorban ezek ellátására jöttek létre – mutat rá Szüdi.

Az állam által átvett intézmények január elsejével beolvadnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba (KIK), annak szervezeti egységeként működnek tovább. Ez közel hatezer intézményt érint. A KIK egyszerre lesz iskolafenntartó, feladatellátó és ellenőrző. „Magát fogja ellenőrizni?” – világít rá egy újabb jogi nonszenszre Szüdi János szakértő. Miután az iskolák és a többi átvett intézmény, például a kollégiumok, a KIK jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeivé válnak, kérdéses, hogy ezt követően vonatkoznak-e rájuk azok a korlátozások – a fenntartó tanítási évben iskolát, kollégiumot nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át –, amelyek védik például az iskolákat. Félő, hogy nem, így bármelyik iskola minden akadály nélkül azonnal megszüntethető.

Szüdi János a legaggályosabb elemek közt említi az érvényes uniós szerződéseket. Voltak ugyanis központilag koordinált uniós programok, ilyenek például a tananyagfejlesztéssel, a kompetenciaalapú tankönyvek írásával, illetve a tanárok továbbképzésével kapcsolatos pályázatok. Ezekre a pályázatokra fenntartók – vagyis önkormányzatok és társulások, alapítványok, egyházak – jelentkeztek. A pályázatokra és a programok lebonyolítására gyakran konzorciumok alakultak, így tudtak nagyobb összegű uniós oktatási fejlesztési pénzeket nyerni. Ezek mellett ott van a Regionális Operatív Program: az előző években legalább ötszáz magyar iskolát újítottak fel uniós pénzekből. Az államosítással azonban változik a fenntartó, tehát megváltoznak az uniós fejlesztéseknél létrejött polgárjogi szerződések, s az azokban vállalt kötelezettségeket Magyarország nem teljesíti. Ez nem tréfa: ilyen kötelezettség például az, hogy az uniós pénzért cserébe öt évig nem változhat a fenntartó. Ráadásul az állam a saját feladatait nem finanszírozhatja uniós forrásokból, márpedig, ha átveszi az iskolákat, akkor az érvényben lévő szerződések esetében ezt az európai szabályt is megszegi.

Szüdi szerint tehát minden egyes szerződést újra kellene tárgyalni Brüsszellel. Ha nem tudnak megegyezni, akkor 6-8 év múlva a szerződés egyoldalú megszegése miatt előfordulhat, hogy 500-700 millió eurót kell majd a magyar államnak visszafizetnie. – Az állam belépésével az összes polgárjogi szerződés felborul. Egy normális jogállamban mindez nonszensz és alkotmányellenes – teszi hozzá.

Bármelyik iskolát azonnal be lehet majd zárni?