Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a TÖOSZ elnöke leszögezte: az intézkedés eredményeként jövőre nagyjából tiszta lappal indulhatnak a helyhatóságok. A városvezető kérdésünkre azt mondta: ezzel tulajdonképpen azt ismerik el, hogy az állam az önkormányzati rendszert legalább tíz éve alulfinanszírozza, hiszen a kötelező feladatok ellátásához szükséges forrást sem biztosították.

A hitelkonszolidáció fedezetéül valószínűleg államkötvényeket bocsátanak ki, de ez az összes államadósságot nem befolyásolja – hangsúlyozta a TÖOSZ elnöke. Az állam egyébként lényegesen kedvezőbb kondíciókkal juthat így pénzhez, mint az önkormányzatok: Schmidt szerint legalább öt százalékponttal alacsonyabb kamat mellett finanszírozható az adósság, ami hatszázmilliárdnál már jelentős tétel.

Arra az ellenzéki felvetésre, hogy a fideszes vezetésű önkormányzatok jobban járhatnak, az elnök kijelentette: település és település között bizonyosan nem lesz különbség. Schmidt Jenő elmondta azt is: szeretnék, hogy valamilyen kompenzációt biztosítsanak azoknak a helyhatóságoknak, amelyek eddig nem kaphattak, illetve nem vettek fel hitelt. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a pályázatokhoz szükséges önerőt a kisebb településeken az állam adná.

Eredményszemléletű könyvelési rendszert kell bevezetni, hogy pontosan kiderüljön: milyen feladatra mennyit költenek az önkormányzatok – válaszolta Schmidt arra a kérdésre, miként előzhető meg, hogy újratermelődjék a hiány. Ha pedig valahol egy közszolgáltatást jelentősen drágábban biztosítanak, ott szerinte be kell avatkozni.

Szerinte további garanciát jelent, hogy újabb kölcsönt csak kormányzati engedéllyel lehet majd felvenni. Emellett mindenkinek tudomásul kell vennie – emelte ki –, hogy csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér. – A Fidesz alapvetően nem megmenti, hanem felszámolja az önkormányzatiságot. Elveszik a helyhatóságok intézményeit és bevételeit, s jövőre négyszázmilliárddal csökkentik az állami támogatás összegét – így kommentálta Orbán bejelentését Botka László, Szeged szocialista polgármestere, aki szerint a konszolidációs csomagban túl sok a bizonytalanság, és könnyen lehet, hogy azok az eladósodott, fideszes vezetésű városok járnak jól, amelyek évek óta folyamatosan veszik fel a hiteleket. Ráadásul most olyan helyzetet teremtenek, mint a megyei önkormányzatok adósságának átvállalásakor: mindenki nevethet a markába, aki korábban felelőtlenül költekezett.

Egyébként az állami beavatkozást nemigen lehetett volna elkerülni, hiszen a kormány – a támogatások csökkentésével, az önkormányzatok kiüresítésével – maga teremtett olyan helyzetet, amely hamarosan helyhatóságok tömegének csődjéhez vezetett volna – fogalmazott a politikus, aki maga is többször jelezte, hogy ebben a helyzetben a közellenségként kezelt bankok nem hajlandók tovább finanszírozni a településeket.

Amúgy az intézkedéssel elvileg Szeged is jól jár: gyors becslés alapján úgy tűnik, négy-ötmilliárd körüli adósságtól szabadul meg a város. De Botka szerint ez csak a látszat, hiszen miközben jövőre – amikor a pedagógusok fizetését már a központi büdzséből állják, illetve számos államigazgatási hatáskör a járási hivatalhoz kerül – hét és fél milliárdnyi feladatot vesznek át, cserébe tízmilliárdos forrást vonnak el. Buknak tehát két és fél milliárdot, ezzel két év alatt az állam le is tudja azt a hitelt, amit magára vállalt.

– A kormány arra törekszik, hogy az erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező önkormányzati szférát maga mellé állítsa – így kommentálta a hírt Gyenesei István volt önkormányzati miniszter. A költségvetés helyzetének ismeretében azonban szerinte önként adódik a kérdés: a nincsre hogyan vállalnak át több mint hatszázmilliárdos adósságot? Akár tetszik, akár nem – mondta –, a nemzetközi pénzvilág ezt a lépést bizonyára értékelni fogja.

Gyenesei szintén úgy látja, hogy az állam maga űzte megoldhatatlan adósságspirálba az önkormányzatokat, de a javasoltnál szerinte árnyaltabb megoldásra lenne szükség: azokra is gondolni kellene, akik felelősen gazdálkodtak, s akár a fejlesztések visszafogásával is igyekeztek elkerülni az eladósodást. Azon településeket tehát, amelyek nem hagytak hitelt az államra, kedvezményekkel, külön támogatással kompenzálni kellene.

A szakértőt is meglepte a kormányfő szombati bejelentése: jóval kisebb összeg átvállalására számított Kovács Róbert önkormányzati szakértő, a Helyi Obszervatórium Nonprofit Kft. ügyvezetője, maga ezt két-háromszázmilliárd körülire becsülte. Kétféle hitelállományról van ugyanis szó, s más-más problémát jelent az eladósodottság a nagyobb, illetve a kistelepülések számára. Van néhány nagyobb város – ezek 100-150 milliárdos hitelt halmoztak fel –, amely a bedőlés határán áll, ezért gyors beavatkozásra van szükség.

A másik csoportba azok a kisebb települések tartoznak, amelyek a működőképesség megőrzése érdekében vettek fel hitelt. Ez utóbbi körben alapvetően folyószámlahitelről van szó. A 612 milliárd forint adósság átvállalása azt jelenti, hogy az önkormányzati rendszert nagyjából konszolidálják, a hitelfelvétel szabályainak szigorításával pedig biztosítják, hogy ne keletkezhessenek újabb tartozások – hangsúlyozta Kovács Róbert. Szerinte egyúttal tisztára mossa a Fidesz a saját szennyesét is, hiszen több kormánypárti politikus vezette város – Hódmezővásárhely, Debrecen vagy az V. kerület például – óriási tartozásokat halmozott fel.

Ezért maga nem tartja kizártnak, egyesek az adósságrendezéssel jobban járhatnak. Ugyanakkor januártól számos feladatot is magára vállal az állam, ezért csökkennek majd a települések kiadásai – tette hozzá. Azt viszont a szakértő sem tartja kizártnak, hogy több költségvetési támogatást vonnak el, mint amennyit a hatáskörök csökkenése indokolna. Emiatt pedig – legalábbis Kovács így látja – egyértelműen szűkebbé válik a nagyobb önkormányzatok mozgástere. A kistelepülések esetében viszont ez nem fordulhat elő: azt a kevés feladatot, ami háromezer fő alatt önkormányzati hatáskörben marad, mindenképpen finanszíroznia kell az államnak, különben működésképtelenné válik a rendszer.

Az ördög azonban a részletekben van, és a szakértő szerint nem egészen világos, hogy pontosan milyen módon határozzák meg az egyes helyhatóságok esetében a hitelátvállalás mértékét. Az is fokozza a bizonytalanságot – emelte ki –, hogy az ötezer fő feletti településeken átlagosan negyvenszázalékos adósságkonszolidációt ígértek, miközben a legtehetősebbeknél is ilyen arányban vállalná át az állam a tartozást, míg számos esetben ez hetven százalék is lehet. Így nemigen értelmezhető, miként számolnak átlagosan negyven százalékkal.

Orbán Viktor a bejelentés után