Segítség a gettósodó településeken is

A tömeges iskolaátadást megelőző időszakban az egyházak jellemzően az érettségit adó középiskolai oktatásban jártak élen. A szakiskolák, ahová jellemzően hátrányos helyzetű gyerekek járnak, nem voltak számukra vonzóak. Az általános iskoláik is jellemzően az elitoktatásra rendezkedtek be. Az egyházi iskola szinte státusszimbólummá vált, garantálta a jó színvonalú oktatást.

Bár a gyerekszegénység nagysága miatt a magyarországi tanköteles korban lévő gyerekek egyharmada hátrányos helyzetű (vagy halmozottan az), az egyházi iskolákban viszont csak 4 százalék körül volt a szegény gyerekek aránya a 2008-as statisztikák szerint. Frissebb adatok még nem állnak rendelkezésre, de sok településen látható az a folyamat, amely tovább növeli a távolságot a szegény, illetve a középosztálybeli tanuló között.

Az egyházak szívesen veszik át a települések jó iskoláit könnyen oktatható gyerekekkel, az önkormányzatok is inkább adják az egyházaknak, a szülők pedig örülnek, hogy más társadalmi rétegekkel a gyerekeiknek nem kell kapcsolatba kerülniük. Azokon a településeken, ahol több iskola van, a szegregáció mértéke várhatóan tovább erősödik.

Örvendetes ugyanakkor, hogy időközben elindult egy másik, jól érzékelhető folyamat is: az egyházak olyan iskolákat is át-átvesznek, amelyek zsákfalvak, gettósodó települések szegényiskolái voltak, így a szegény gyerekek aránya összességében az egyházi intézményeken belül is növekedni fog.

Evangéliumi testvérközösség – még mindig megállapodás nélkül

Iványi Gábor
Iványi Gábor

A döntően halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek oktatást nyújtó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) még mindig nem írhatta alá a közoktatási megállapodást az oktatási államtitkársággal. Az egyházi státuszától megfosztott közösség iskoláiban háromezer diák tanul.

Iványi Gábor lelkész két héttel a tanévnyitó előtt, augusztus közepén tartott sajtótájékoztatót, ahol elmondta, egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a megállapodás hiánya miatt. Az államtitkárság azonnal közleményben válaszolt, amelyben azt írták: elismerik a MET „közoktatás területén kifejtett sokrétű tevékenységét, egyebek mellett a halmozottan hátrányos helyzetű diákok nevelése-oktatása terén”.

Megerősítették: a Balog Zoltán vezette humántárca fontosnak tartja, hogy az állam és a MET közötti együttműködés folytatódjon. Nos, most október vége van, a közleményből semmi nem valósult meg. Egyelőre ugyanez a sors jut az Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek. L. Ritók Nóra igazgató csak azért tudta az idei tanévet elkezdeni, mert kétségbeesett felhívására magánadományokból összejött a megállapodás hiánya miatt kieső összeg. Oktatási megállapodást vele is csak az ígéret szintjén kötöttek.

Ma már egy kicsivel szerencsésebb helyzetben van a halmozottan hátrányos helyzetű roma gyerekek érettségihez juttatását célul tűző második esély intézmény, a Dr. Ámbédkar Iskola. Ők ugyanis három napja aláírhatták a működésükhöz elengedhetetlen megállapodást. Az ünnepélyes pillanatot hónapokig tartó egyeztetés és bizonytalanság előzte meg, emiatt nyáron kénytelenek voltak tanárokat elküldeni. Az iskolát fenntartó Dzsaj Bhím Közösség egyházi státuszát is elvette a Fidesz–KDNP, a különmegállapodás ezért vált létkérdéssé.

Nehézségeiket fokozza, hogy a fenntartó buddhista közösséget megfosztották a tavalyi adózási évre vonatkozó egyszázalékos felajánlások lehetőségétől. Mindhárom példa igazolja: átlátható szabályok helyett „miniszteri kegynek” vannak kiszolgáltatva az iskolák. (Ó. M. D.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.